Egyéb elnevezései: édesfa, cukorkóró,
A hüvelyesek családjába tartozó, régebben az Alföldön sokfelé elterjedt, ma már nagyobb tömegekben legfeljebb Békés és Csongrád megyében, kertekben, szántókon, parlagokon vadon él?, ével? növény. A f?gyökér karó alakú, hosszú, egészen karvastagságú, többágú, bel?le 40-60 cmmélységben vízszintesen és emeletesen indásan kúszó, több méter hosszú 1-3 ujjnyi vastag tarackok erednek. Ezek húsos, rostos állományúak, kívül vörösesbarna, belül világossárga szín?ek, enyhe szagúak, émelyít?n édes íz?ek. Szára egyenes, 1-2 mmagas, ujjnyi vastag. Levelei szárnyasan összetettek, 5-8 pár levélkéjük az akácéra emlékeztet?. Virágzata felálló fürt, a virágok vöröseslilák. Termésük 2-3 cmhosszú lapos hüvely, június-júliusban virágzik.
Hatóanyag: glicirrhizin( a cukornál 150x édesebb), cukor, keményít?, nyálka, keser?anyag, illóolaj, aszpargin, cseranyag, gyanta, glikozida, flavonoid,
Alkalmazás:
bels?leg:
– légúti fert?zésekre,
– megh?lésre,
– gyomorfekélyre (hámosító hatása miatt),
– vizelethajtásra,
Mellékhatása: hosszantartó szedése magas vérnyomást okozhat.
Teájának elkészítése és adagolása: Napi adagja 20-25 g. amelyet 8-10 órás hideg vizes áztatással készíthetünk el. Fogyasztása naponta egyszer, lefekvés el?tt javasolt.