Datolya

Már megszokhattuk, hogy ha tüzetesen megvizsgáljuk a zöldségeket és a gyümölcsöket biztos találunk bennük valami összetevőt amiben jobbak mint a többiek általában. Lássuk mit lehet kideríteni a datolyáról. Előljáróban azonban egy közmondás, amelyet a datolya összetevőinek részlétes elemzéséről, és fogyasztásának előnyeiről szóló tudományos összefoglalóból ollóztam:

According to Muslims believe that  ‘‘who eats seven dates every morning will not be affected by poison or magic on the day he eats them’’

Vagyis: Ha minden reggel megeszel hét szem datolyát aznap nem fog rajtad sem méreg, sem varázslat! A varázslatról nem tudtam meg sokat  az összefoglalót olvasva, a méreggel kapcsolatban azonban volt tudományos értékű magyarázat. Addig is, míg elérünk odáig a datolyáról :

A datolyapálma (Phoenix dactylifera L.) a pálmafélék családjába tartozik. Több mint 6000 éve terem Elő-Ázsiában és Észak-Afrikában, de Európában is immár 2500 éves múltja van. Amerika, Ausztrália és Dél-Afrika szubtrópusi és trópusi területein is sikerrel termesztik ott, ahol legalább 4 hónapon át 30 ºC feletti a középhőmérséklet. Átlagos életkora 80-100 év.Kétlaki növény, a beporzás után öt-hat hónap múlva lehet szüretelni az érett datolyát, amely igen nagy változatosságot mutat méretben (2-60 g), formában (az oválistól a kerekig), színben (a sárgától a feketéig) és konzisztenciában (a puhától az aszalódottig). Egy jól termő évben a 20-30 m magas pálmafa 80-110 kg gyümölcsöt ad. Egy-egy terméságazathoz akár 300 datolya is tartozik, amelyet a pálmafa tetejére felmászva hoznak le, ha nincs a célnak megfelelő emelődaru.

Az élet fájának és a sivatag kenyerének is nevezik. Számos helyen a datolya alapélelmiszer. Összepréselve datolyakenyérként fogyasztják. A pálmafát megcsapolva nyerik a datolyatejet, amely az erjedésnek köszönhetően két nap múlva már borként, tíz nap után pedig ecetként használható fel. A datolya magja pörkölés után kávépótló. A sérült termésekből datolyaszirup nyerhető, továbbá egy évezredek óta fogyasztott alkoholos ital is. Pálmakáposzta-főzelék készülhet a szárcsúcsi, zsenge leveleiből. A 3-8 m hosszú, szétdarabolt levelek pedig takarmányként is szolgálnak, ahogy a datolya magja is. A levélrostokból fonott tárgyak készülnek, a pálmafa törzse pedig faipari alapanyag.

A datolya fejlődésének öt fázisát különítik el: Hababouk, Kimri, Khalal, Rutab és Tamar. Szüret az utolsó három fázisban lehetséges, s annak ideje a fajtától, a klimatikus viszonyoktól és a piaci igényektől függ. A datolya részben érettnek tekinthető a Khalal fázis végére, amikor is a gyümölcs színe fajtától függően zöldessárga, sárga, rózsaszín vagy vörös (nedvességtartalma 45-65%). A Rutab fázisban a tannintartalom lecsökken, s a teljesen érett, édes datolya ekkora már részben vagy teljesen bebarnul (nedvességtartalma 30-45%). A Tamar fázis idején alakul ki a fajtára jellemző szín és a ráncosság, s ebben a szakaszban a datolya már félig száraz (nedvességtartalma 26-30% alatti).

Visszatérő elem a Bibliában a datolyapálma, amely a virágvasárnap jelképe. A nagyhét első napján itthon hagyományosan
barkát szentelnek, de van, ahol pálmalevelet vagy szárított pálmalevélből készített keresztet. A zsidó vallásban Szukkot ünnepekor az ünnepi csokor fonatja a datolyapálma leveléből készül, továbbá a fák újévének ünnepén datolyát is esznek. A muszlimok Ramadán idején a böjtöt tradicionálisan datolyával törik meg, este ez az első étel, amit fogyasztanak.

Új Diéta 2017/5

Az érési folyamat során más és más élelmi anyagok kerülnek előtérbe, egyik átalalkul a másikba, viszont azért általánosan leírhatóak a számunkra fontos összetevők.

A datolyában a cukorfélék a legelterjedtebb vegyületek amelyek gazdag energiaforrást biztosítanak. Minél érettebb a gyümölcs százalékos arányban annál több van bennük. Csak felsorolás szinten tartalmaz glükózt, fruktózt, szacharózt, mannózt, maltozt, és olyan összetett szénhidrátokat mint a cellulóz és a keményítő. 

A datolya jellemzően nem tekinthető fehérjeforrásnak, szárított formában már csak kb. 2,5% -nyi a fehérje tartalma, zsírtartalma pedig még ennél is kevesebb 0,14-0,38%.  Magas kalóriatartalma lényeges ásványi anyag tartalommal párosul. 100gramm datolya a napi ajánlott mennyiség 15%-át biztosítja szelénből, magnéziumból, rézből és káliumból, és több mint 7%-át vasból, foszforból, mangánból és kálciumból. Van még benne bór, kobalt, fluornátrium és cink. A szelén szelenocisztein formában van jelen  amely szerves részét képezi a szervezetben működő antioxidáns hatású enzimrendszereknek. Tartalmaz néhányat a B-vitaminok közül és egy kevés C-vitamint is valamint  egyéb számunkra fontos növényi anyagokat mint antocianinok, karotinoidok, fenolos vegyületek (főleg fahéjsavak), és flavonoidok. A szárított gyümölcs  előnyt élvez a frissel szemben, mivel tápanyagokban gazdagabb.

Összetétele alapján nagy általánosságban azt mondhatjuk el róla, mint az összes többi gyümölcsről is, vagyis ha beleillesszük az étkezésbe sokféle a nyugati típusú táplálkozással és a gyulladásokkal kapcsolatos betegség megelőzéséért tettünk valamit. Ilyenek  a magas koleszterin szint, a cukorbetegség, az ateroszklerózis és a daganatos betegségek.

Na de mi a helyzet azzal a bizonyos mondással és az abban emlegetett méreggel. A népi felismerés a kutatások kapcsán hepatoprotektív (májvédő) hatásban öltött testet. Vagyis a datolya a maga sokféle növényi anyagával képes védeni a májunkat, a májunk pedig minket a mérgekkel szemben.

Ezt a védő hatást igen egyszerűen ki lehetett mutatni, csupán a gyümölcshús vagy a mag vizes kivonata kellett hozzá.  Előzetesen olyan májkárosító anyagokkal kezeltek patkányokat mint a széntetraklorid, tioacetamid, vagy dimetoát. A gyümölcs vizes kivonatával való táplálás hatására csökkent azoknak az enzimeknek a mennyisége amelyek a máj károsodására utalnak, egyszersmind növekedtek a vérben  az antioxidáns hatású enzimek. A hatáshoz pedig a kutatás szerint semmi egyébre nem volt szükség csupán a datolyában jelen levő nagy mennyiségű fitokemikália és elem együttműködésére amelyek közül azért kiemeltek néhány összetevőt mint: szelén, cink, réz, mangán, C-vitamin, ferulinsav, antocianinok, coffeinsav, kvercetin, klorogénsavak, proanthocyanidinek,β-karotin, apigenin és luteolin.

A preklinikai vizsgálatok szerint számos egyéb az emberi szervezetre igen kedvező hatás is várható a fogyasztásától vagyis antioxidáns, antimutagén, antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, gasztroprotektív, nephroprotective, rákellenes és immunostimuláns hatás.

A gyümölcsöt a népi gyógyászatban különböző fertőző betegségek kezelésére alkalmazzák.

És a cikkhez a forrás mi is lehetne egyéb mint:

Az Egyiptomi Arab Köztársaság Nemzeti Táplálkozási Intézetének közleménye. 2012 június