Leopold Györgyi írja:
(MTI-Press) – Olyan sejtek birtokában vagyunk, amelyek szinte mindent „tudnak”, mindenre „kiképezhet?k” és felhasználhatók – fantasztikus, új lehet?ségeket nyitnak a modern orvoslásban. Sokan így könyvelik el az ?ssejtek tulajdonságait és szerepüket. Bár van igazság a megállapításban, korántsem ilyen egyszer? a még sok tévedést, homályt és félreértést tartalmazó ?ssejttéma.
A köznapi ember általában ?ssejtekr?l beszél, egy kalap alá véve valamennyinek a tulajdonságait és képességeit. Bár a kutatók szerint az ?ssejt valóban gy?jt?név, vagyis összefoglaló jelölése minden olyan sejtnek, amely osztódásra, önmaga megújítására képes és átalakítható bizonyos, meghatározott funkciójú sejtekké, a kép jóval komplikáltabb és sokkal árnyaltabb.
Sarkadi Balázs kutatóorvostól éppen ezért azt kérdezem, hogy hányféle ?ssejt létezik?
– Az általános ?ssejtfogalom különböz? képesség? ?ssejteket tartalmaz, aszerint, hogy milyen sejttípusok létrehozására alkalmasak – szögezi le. – Vannak valóban mindent tudó ?ssejtek, de ebbe a csoportba csak igen kevés tartozik, és ezek rendkívül sérülékenyek. Az állatvilágban a megtermékenyített petesejt ilyen, illetve az ennek els? osztódása során keletkez? néhány sejt.
Az úgynevezett pluripotens sejtek, amelyek az embriókban találhatók, valóban sok mindenre képesek, de ugyanakkor sok veszélyt is hordoznak a szervezetre. Az egészséges feln?tt szervezetében már nem fordulnak el?, a magzati fejl?dés során szöveti ?ssejtekké alakulnak. A szöveti ?ssejtek halálunkig megtalálhatók szervezetünkben, és ezek csak meghatározott szövetek újrapótlására, javítására alkalmasak: a szervezet regenerálódásáért felel?sek, normál m?ködés esetén életünk végéig kitartanak.
– A korábban elképzelhetetlennek vélt ?ssejtátültetés csodája mára szinte rutineljárássá vált.
– Az els? hatékony ?ssejtátültetés három évtizede történt, csontvel?-átültetésként híresült el, a vérképz? ?ssejtek pótlását szolgálta. Az eljárást azóta világszerte sikerrel alkalmazzák. Szöveti típusú ?ssejt nemcsak csontvel?b?l, hanem a kering? vérb?l is nyerhet?, ha a vérképz? ?ssejteket kimozdítjuk a csontvel?b?l. A csontvel?t elpusztító daganatos betegségek, súlyos immunbetegségek esetén ez a módszer hatékony segít?je az orvostudománynak. A szöveti típuskülönbségek azonban megnehezítik a megfelel? donor megtalálását, de közeli rokonok, illetve a világszerte m?köd? ?ssejtbankok segítségével megtalálható a megfelel? donor. Szöveti ?ssejtek nyerhet?k a köldökzsinórvérb?l is. Ezek igen értékes sejtek, amelyek a jöv? gyógyászatának fontos bázisát jelenthetik. ?ssejt-transzplantáció forrásaként ma is széles körben alkalmazzák vérképz? és immunbetegségek esetén.
– Lehet azt mondani, hogy az ?ssejtterápia a jelen gyógymódja?
– Bizonyos értelemben mindenképpen. De – bár itthon és a szerte a világban sokirányú kutatás folyik ezzel kapcsolatban – az ?ssejtek iránti általános várakozás még megel?zi a realitásokat. A lehet?ségek viszont igen biztatóak. A jöv?ben mind a helyreállító orvoslás, mind a gyógyszerkutatás tekintetében születhetnek nagyszer? eredmények. Már több hazai klinikán történik például szöveti sejtekb?l b?rpótlás, köt?szövet helyreállítása. A ma még gyógyíthatatlan betegségek körében azonban várni kell az átüt? sikerre.
– Ennek ellenére gyógyíthatatlan betegségekben szenved?k zarándokolnak el idegen, távoli országokba ?ssejtbeültetés céljából, a gyógyulás reményével.
– Az „?ssejt turizmus” valóban terjed? divat. Veszélyes próbálkozás. Nem ellen?rzött, nem dokumentált, nem bizonyított „csodagyógyítást” csak lelkiismeretlen, gátlástalan kóklerek ígérnek, ?k a hiszékeny, beteg emberek vámszed?i. Sajnos a betegek nagy részének nincsenek kell?, hiteles információik az ?ssejtterápiát illet?en, ezért kritika nélkül elfogadják a kétes ajánlatokat, és sok milliót fizetnek a többnyire teljesületlen reményért. Bár az ?ssejtkutatás, új tudományágként fantasztikus eredményeket produkál, a lehet?ségeket nem szabad összetéveszteni a valósággal, a mindennapi gyakorlattal. Sok még a bizonytalanság, a homály, a félreértés.
A közvélemény felfokozott érdekl?dése érthet?. Ezt az érdekl?dést ébren is kell tartani, de reális tájékoztatással, mert különben sérül az ?ssejtkutatás és -terápia iránti bizalom. Ezzel valamennyi tudós kutató és gyakorló orvos is egyetért.