Az istennő keserű ajándéka

A fehér üröm (Artemisia absinthium) a fészkes virágzatúak családjába tartozó, szárazabb legel?kön, köves talajokon sokfelé tömegesen term?, ével? növény. Szára másfél méter magasra is megn?, er?teljes, egyenes, tetején elágazó, az alján egészen hüvelykujjnyi vastag, hengeres, szürkésen molyhos. T?levelei 22 cm hosszúak, hosszúnyel?ek, háromszor szárnyasan szeldeltek. A szárlevelek kisebbek, az alsók nyelesek, kétszer szeldeltek, a fels?k ül?k, egyszer szeldeltek. Valamennyi levél sz?rökt?l ezüstösen, fehér molyhos. Fészekvirágzatai a szár fels? részén hosszú füzérekben állnak. A fészek 3-5 mm átmér?j?, a virágai sárgák. A növény, jellemz? kellemes illatú, minden részében igen keser?, f?szeres íz?. Július – augusztusban nyílnak a virágai. Magyarországon már a középkorban is elterjedt f?szer- és gyógynövény. Magyar népi elnevezései a bárányüröm, hegyi üröm, patikai üröm, pusztai üröm, kálvinista tapló vagy mesétf?, de nem szabad összetéveszteni a leggyakrabban szintén bárányürömnek nevezett Artemisia ponticával.

ArtemisiaabsinthiumA latin nevében az Artemisia a görög Artemisz istenn? nevére utal, ugyanis egykoron az ? adományának tartották, az Absinthium pedig a fehér üröm görög nevének (apszínthion) latinosított változata. Néveredete vitatott, mert a görögben az apszinthosz szó jelentése élvezhetetlen, amit a fehér üröm különösen keser? ízével hoznak összefüggésbe, viszont egy elfogadottabb elmélet szerint az aspand szóból származik, amely az egyik perzsa dialektusban egy keser? növény neve volt, valószín?leg a szíriai rutaf?é (Peganum harmala). Szerintem viszont inkább a görög változat áll közelebb az igazsághoz, mert önmagában a Fehér üröm tényleg nagyon keser?, talán a legkeser?bb gyógynövények egyike.

Az els? írásos bizonyíték a fehér üröm gyógyászati alkalmazásáról az i.e. 1550 környékén készült Ebers-papiruszban található. Az ókori görögök leveleit borban áztatva használták frissít? és gyógyító kezelésekhez. Magyarország területére a középkorban került, ahol els?sorban a kolostorkertekben megtalálható. A szerzetesek itt különböz? elixíreket készítettek bel?le. A fehér üröm termesztése ma már általánosan elterjedt. Legtöbbször a föld feletti virágos hajtását gy?jtik, ez az Absinthii herba a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is szerepel. Étvágygerjeszt? hatása miatt gyógyteák alkotórészeként is használatos. A bel?le nyert illóolaj görcsoldó, bélféreg?z? gyógyszerek egyik alapanyaga. Izgatószerként is használják és a váltóláz gyógyítására is alkalmazható. Küls?leg reuma elleni készítményekben használják. Gyomor- és bélfekélyben szenved? betegeknél káros hatású. Nagyobb adagban mérgezés léphet fel, melynek tünetei: hányás, er?s hasmenés, vizelet-visszatartás, eszméletvesztés, görcsök.

A természetben gyakoribb fekete ürömhöz (Artemisia vulgaris) hasonlóan f?szernövényként is használatos. Íze, illata hasonlít a citroméra, f?szeres. A növény minden része illatos és keser?. F?ként húsételek ízesítéséhez használják, de például fagylaltok f?szerezésére is alkalmas. Alkoholos italok f?szerezésére is használják, például borok, keser? italok, lik?rök és talán ez a világ egyik leghíresebb, illetve leghírhedtebb párlatának, az abszintnak  is az egyik f?szere.