A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Min?ség és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) f?igazgatója szerint mihamarabb egységesíteni kell az egészségügyi ellátórendszert, ha gyorsan akarnak eredményeket, és minél többet szeretnének megtakarítani; Török Krisztina err?l annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy az egészségügyi intézmények az önkormányzatoktól több lépcs?ben központi kézbe kerülnek.
A f?igazgató az interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy a f?városi és a megyei kórházak átadás-átvétele zökken?mentes volt. A következ? id?szakban – fél éven belül – az aktív ellátó intézmények, majd év végéig a járóbeteg-ellátó intézmények is központi kézbe kerülnek. Mindeközben május elsejével kezdetét veszi az új, térségi alapon szervez?d? egészségügyi ellátás, amelyhez kapcsolódóan fokozatosan elindulnak a térségi várólisták is – sorolta Török Krisztina, kiemelve, hogy a május elsejei átalakulás csak az els? lépés.
A végs? cél, hogy a térségek hatékonyan m?ködjenek, mindenki a saját térségében kapja meg a számára szükséges szint? és színvonalú ellátást – hangsúlyozta.
A hosszú távú cél az, hogy minden olyan ellátást, amelynek nem kell feltétlenül a fekv?beteg-ellátáshoz köt?dnie, „eltolják” a járóbeteg-ellátás irányába. Ennek részeként a tervezhet? várólistás ellátásokra – mint a szemm?tét, vagy a csíp?protézis m?tét – fokozatosan kiépítik a térségi várólistás rendszert. Ez azt jelenti, hogy a beteg nem egy adott intézmény, hanem az adott térségi várólistára kerül fel. A térségen belül a beteg választhatja majd ki, hogy melyik intézményben szeretné megm?ttetni magát.
Mint a f?igazgató kifejtette: a térségi rendszer kialakításának legfontosabb ismérve az volt, hogy pontosan lássák a betegek szokásait, hol milyen ellátást vesznek igénybe, és ennek megfelel?en alakítják az ellátórendszert. A nyolc térség kialakítása, a határok meghúzása ez alapján történt. A térségi felosztást egy múlt év végén megjelent kormányrendelet rögzíti.
Eszerint: a nyugat-közép-magyarországihoz tartozik a f?város I., II., XI., XII., valamint XXII. kerülete, Fejér megye egésze, az esztergomi kistérség kivételével Komárom-Esztergom megye, Pest megyéb?l pedig a budaörsi és az érdi kistérség.
A Nyugat-Dunántúl térséghez tartozik a teljes Gy?r-Moson-Sopron megye mellett Zala, Vas és Veszprém megye valamennyi települése, továbbá Somogyból a csurgói kistérség négy települése: Inke, Porrog, Porrogszentkirály és Pogányszentpéter.
Az észak-magyarországi nagytérséghez Borsod-Abaúj-Zemplén megye – a tokaji kistérség kivételével – valamint Hevesb?l a bélapátfalvai, az egri, a füzesabonyi, a hevesi és a pétervásárai kistérségek tartoznak.
Észak-Közép-Magyarországhoz sorolták a f?város III., IV., VI., XIII., XIV., XV. és XVI. kerületét, Nógrád megyét, Hevesb?l a gyöngyösi és a hatvani kistérséget, Pest megyéb?l az aszódi, a dunakeszi, a gödöll?i, a Pilisvörösvári, a szentendrei, a szobi, a váci, valamint a veresegyházi, Komárom-Esztergom megyéb?l pedig az esztergomi kistérséget.
Az Észak-Alföldhöz tartozik Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megyéb?l a karcagi és a tiszafüredi, Borsod-Abaúj-Zemplénb?l a tokaji kistérség, Békés szeghalmi kistérségéb?l pedig Bucsa.
A dél-közép-magyarországi területhez Budapest V., VII., VIII., IX., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXIII. kerülete mellett Jász-Nagykun-Szolnok megyéb?l a jászberényi, a mez?túri, a szolnoki és a törökszentmiklósi, Pest megyéb?l pedig a dabasi, a gyáli, a monori, a nagykátai, a ráckevei és a ceglédi kistérség – kivéve Nagyk?röst – tartozik.
A Dél-Dunántúlhoz sorolták Baranya és Tolna megyét, valamint Somogy megyét – kivéve Inkét, Porrogot, Porrogszentkirályt és Pogányszentpétert -, a dél-alföldi régióhoz pedig Bács-Kiskun és Csongrád megye, Békés – Bucsa kivételével –, valamint Pest megyéb?l Nagyk?rös, Jász-Nagykun-Szolnok megyéb?l pedig a kunszentmártoni kistérség tartozik.
Mint Török Krisztina kiemelte: vannak megyék, amelyek „feldarabolódtak”, de megjegyezte: már most sok helyr?l kapták azt a visszajelzést, hogy a realitásokon alapuló valós beteg-utakat, térséghatárokat alakítottak ki. Arra is kitért, a következ? id?szakban számítanak a háziorvosok és a gyógyszerészek közrem?ködésére abban, hogy mindenki tudja, különböz? problémáival hová fordulhat. A tervek szerint 2013 végére, 2014 elejére elkészül az interneten hozzáférhet? beteginformációs rendszer is.
A f?igazgató a sajtóban szinte naponta felvet?d? kórházbezárási tervekre reagálva elmondta: egészségügyi ellátóhely nem zár be, legfeljebb profiltisztítás történik. Az intézményvezet?kkel több körben egyeztettek, illetve egyeztetnek folyamatosan. Az egészségügyi struktúra átalakításában mind a térségi ellátásszervezés, mind a funkcionális integráció kapcsán, a hatékonyság mellett, a biztonságos betegellátás a legfontosabb szempont – hangsúlyozta. Vannak olyan területek, amelyeknél a biztonságos ellátáshoz bizonyos társszakmák jelenlétére is szükség van. Ahhoz például, hogy egy szülés során a szül? n? és gyermeke is teljes biztonságban legyen az adott intézményben, a szülészet mellett korszer? gyermekgyógyászatnak is lennie kell – f?zte hozzá.
A biztonságos betegellátás garantálása érdekében vannak intézmények, amelyek váltanak, bizonyos ellátást leadnak, míg másban fejleszteni fognak – magyarázta. Az ennek megvalósításához szükséges pályázati menetrendet már ki is dolgozták, hamarosan megjelennek az els? kiírások.
A f?igazgató azt mondta, az egyes intézmények tudják, miként alakul a jöv?jük. Az egészségügyi struktúra átalakítása tehát ebben az évben felgyorsul, a GYEMSZI-ben pedig azon dolgoznak, hogy minél el?bb egységes legyen és hatékonyan m?ködjön az egészségügyi ellátó rendszer – mondta Török Krisztina.
(MTI)