A 2013-as év gyógynövénye Németországban : Damaszkusz rózsája

A zsűri tagjai szerint a választás oka a növény sokoldalúsága, harmonizáló hatása testre és lélekre, és nem utolsó sorban a belőle áradó sugárzás.

Egy pillantás a rózsák világába

rosa dA név eredetét a latinon keresztül egészen a görög Rhodon szóig vezethetjük vissza és mindmáig minden kortárs európai nyelvben ez a megnevezés alapja. A teljes botanikai név Rosa Damascena  a faj földrajzi eredetére utal amelyet Damaszkuszba tesznek. Valószínűleg a keresztes lovagok segítségével került Európába

A damaszkuszi rózsa egy 1,5-3 méter magas bokor, laza, hajlékony,  rugalmas ágakkal. Az ágakat vöröses  vékony horog alakú  tüskék borítják. 5-7 világoszöld levélkéből álló levele először zöld, majd szürkés zöldre változik. Néhány szerző szerint ez világosan utal arra hogy a fajta létre jöttében szerepe van a Rosa feldschenkoana típusnak.Rózsaszín vagy fehér, telt vagy félig telt virágai a viszonylag vékony száron lefelé lógnak. Két fajtáját különböztetjük meg: a nyárit, mely május-júniusban nyílik és az értékes rózsaolajat adja, és az őszit, mely évente kétszer virágzik. A Rosa damascenán kívűl még a Rosa gallica és a Rosa centifolia alkalmas terápiás célú rózsaolaj előállítására.

A sok évszázada létező rózsák pontos besorolása még mindig vita tárgya mivel sok az átmenet közöttük és az általánosan érvényes besorolási szabályok még hiányoznak. Ezért a különböző országokban másféle osztályozási rendszert alkalmaznak. A Damaszkuszi rózsa valószínűleg Iránból származik  a Fars közelében levő Lyzangan völgyből. Innen került a 17. században Bulgáriába. A legújabb vizsgálatok szerint közös ősei a Rosa moschata és a Rosa Gallica természetes hibridet alkotott majd ezt keresztezték a  Rosa feldschenkoana fajtával. A Rosa Damascena már körülbelül  3000 éve létezik  emiatt a régi történelmi rózsák közé sorolják.  Azok közé a rózsák közé amelyek már léteztek 1867 előtt amikor az első teahibrid rózsát létre hozták. A fő termelési helyeken előforduló rózsák genetikai elemzése megmutatta hogy bár nevük különbözik a génállomány változatossága  nagyon szűk, a minták gyakorlatilag genetikailag azonosak egymással.

Termesztés és betakarítás

A félig telt virágú fajta amelyet Trigintipetala néven ismerünk adja a bolgár rózsaolaj alapanyagát  amelyet Kazanlak mellett -a híres Rózsák völgyében-termelnek már az 1700-as évek elejétől. További fontos termő területei  Törökország, Marokkó, India és Irán ahol körülbelül 2000 méter magasságig jól érzi magát. Ausztriában Stájerországban is található egy kisebb terület ahol biotermesztés folyik.
A rózsaszüret ideje május/júniusban a kora hajnali órákban van lehetőleg még napfelkelte előtt, mert az olajtartalom akkor a legmagasabb és gyorsan csökken a nap folyamán ahogy a hőmérséklet emelkedik. Egy liter rózsaolajhoz 4-5 tonna virágra van szükség.  Emiatt az óriási mennyiség miatt a rózsaolaj a világ egyik legdrágább illó olaja.
A rózsaolaj elkészítése többféle módszerrel lehetséges. A damaszkuszi rózsa esetében a leggyakrabban a vízgőz desztillációt alkalmazzák.Ennek terméke a rózsaolaj vagy rózsapárlat, és a melléktermékként visszamaradó rózsavíz se megvetendő ugyanis gyógyászati tulajdonságokkal bír.
Egy másik kivonási módszer illékony oldószerek segítségével történik mint hexán vagy petroléter. Ezt a módszert inkább a Rosa Centifolia esetében alkalmazzák de csak igen ritkán mert a szigorú orvosi aromaterápiás használat csak igen kicsi oldószer maradványt engedélyez a végtermékben. A végtermék neve ez esetben Rosa-absolut.
Az ősi indiai hagyomány szerint készített rózsaolaj kizárólag  szantálfából készített hordozható desztillálóval állítható elő. A végtermék a Rose Attar nevet viseli.  A kifejezés  egy ősi perzsa szóból származik (Attar) ami mennyei illatot jelent. Rózsa és szantálfa …a jelző nem is lehetne más: mennyei.

Az  illat

A rózsaszirom legfontosabb összetevője az illó olaj amely nagyon alacsony koncentrációban mindössze egy százalékban van jelen. Egyéb összetevői  a flavonoidok, a tanninok, és a szaponinok.
Az olaj több mint 400 különféle anyagot tartalmaz és ez teszi kémiailag az egyik legösszetettebb illó olajjá. Az összetétel függ a felhasznált fajtától és különösen a gyártási folyamattól. A rózsaolajból hiányoznak a főképpen vízben oldódó anyagok vagy csak igen kis koncentrációban vannak jelen. Azonban a rózsa-oxid és a damascenone amelyek a tipikus illatért felelősek csak az olajban vannak jelen. A rózsavízben a vízben oldódó anyagok halmozódnak  fel mint például a fenil-etilalkohol. A legtöbb komponens pedig a Rosa-absolutban van mivel itt az anyagokat nem éri a kivonás folyamán hőstressz, és romboló oxidációs reakciók.
Az élő rózsaszirom, a rózsaolaj, és a rózsavíz illata és összetétele tehát eltér egymástól ezért a terápiás spektrumuk is különbözik.
A rózsaolaj termelés alacsony hozama természetesen elvezetett a hamisításokhoz is. Gyakran a laboratóriumban készült szintetikus illat elképesztően másolja az eredeti illatot, viszont hiányzik belőle az egyes komponensek finomra hangolt összjátéka, az élő energia.

Alkalmazások múlt és jelen

A rózsa gyógyító és szépítő tulajdonságait már ismerték ősidők óta. Több évezrede ismert volt Indiában a Rose Attar gyógyító ereje,  Arábiában a rózsavíz fürdő ami megfékezi az izzadást és simává teszi a bőrt.
Idősebb Plinius (23-79 )szerint a szárított rózsa megszabadít a fogfájástól, Dioscorides az I. században főzetét fejfájásra ajánlotta. A görög orvos Galenus az V. században a rózsa kenőcsöt gyulladt aknés bőrre,a rózsavizet sérülések enyhítésére ajánlotta. A századok múltak és a 12. században Hildegard von Bingem a gyulladt szemet kezelte rózsaszirom főzetével, Paracelsus a 16. században pedig a rózsa csodás illatával enyhítette a fertőzések során kialakult álmosságot fejfájást, fáradtságot.
Ma már általában az izolált rózsaolajat használják :leírhatatlan sokszínűsége miatt szinte mindenfajta betegségben használható. A damaszkuszi rózsa olaja tehát alkalmas : bronchitisz,száraz és gyulladt bő,r fekélyek, szívdobogás, depresszió és szorongás esetén,és elmondható róla hogy  előhozza a szunnyadó érzékiséget. Halál vagy születés- a rózsaolaj harmonizáló hatása révén megnyugtatja az érzéseket, csökkenti a félelmeket, segíti az elengedést.
A kozmetikai iparban nem csak bőrápoló tulajdonságait használják ki -mint sejtregeneráció, hűtő, gyulladáscsökkentő,fertőtlenítő dezodoráló- hanem az egyedülálló pszichológiai hatását is amely azt sugallja a szépség belülről fakad. Így a rózsaolaj vagy a rózsavíz használható az arc a test a haj ápolására.
A rózsaszirom jól keverhető más gyógyteákkal és alkalmazható szorongás oldására, szívnyugtatónak, vértisztítónak vagy külsőleg bőrproblémák esetén.

A konyhaművészet 

A rózsa finom illata a világ sok konyhájában otthon van. Indiában népszerű ital a Lassi, a rózsavízzel ízesített joghurt. Nyugat – és Közép-Ázsiában a rózsaolajat édességekhez használják. A rózsaszirmok  marokkói fűszerkeverék összetevői, az európai konyhában pedig a legismertebb amihez rózsavíz szükséges a marcipán. Sütemények, desszertek, gyümölcsös italok, a damaszkuszi rózsa felhasználásának csak a képzelet szabhat határt.

A virágok királynője

Ősidők óta kijárt a rózsának ez a megnevezés. Az ókori Görögországban a visszatérő katonákat várták rózsafűzérrel, az egyiptomiak a halottaikat mosták rózsavízzel és Rómában egy pazar lakoma nem volt elképzelhető a mennyezetről hulló ezernyi rózsaszirom nélkül. Már a 8. században Perzsiában virágzott a rózsaolaj és rózsavíz kereskedelme. A keresztes lovagokkal került Európába,  a 15. században pedig már két uralkodóház szimbólumaként szerepelt amelyek az angol trón megszerzéséért vívták a történelemben Rózsák háborújaként ismert harcukat. E leírás kereteibe nem fér bele az irodalom, a zene a festészet és szobrászat és a mindenhol megjelenő rózsa.

Szimbolizmus : szépség, ártatlanság, titoktartás

Mit mondhatunk még ha a rózsát nem mint gyógynövényt és nem mint művészeti alkotást akarjuk emlegetni. Az emberiség szinte minden vallásában és kultúrájában van valamilyen szimbolikus jelentése néha talán ellentmondásosan. A tökéletesség, a szerelem, az ártatlanság és tisztaság, a szépség és a kegyelem szimbóluma ugyanúgy mint a halálé és a mulandóságé. A kereszténységben a rózsa öt szirma Krisztus öt sebét jelképezi, más keresztény szimbólumok szerint a rózsafűzér kis golyói eredetileg rózsabimbók, az iszlám kultúrában szerint az eltérő színű és illatú rózsák Mohamed testének különböző helyéről eredő verejtékcsöppekből származnak.Az említhető szimbólumok száma végtelen.

A fenti leírással indokolta a bíráló bizottság a választást amely szerint  2013-ban az év gyógynövénye Németországban : Rosa damascena

Forrás:www.nhv-theophrastus.de