A táplálékallergiák előfordulása is megnövekedett az elmúlt években a többi allergiához hasonlóan. A táplálékallergia olyan allergia, amikor a szervezet immunrendszere a táplálékban található ártalmatlan anyagokat idegenként ismeri fel, és túlérzékeny reakcióval válaszol rájuk. A tüneteket az allergiát okozó étel elfogyasztása váltja ki, de nemcsak a gyomor-bélrendszert, hanem a bőrt vagy a légzőrendszert is érinthetik.

A táplálékallergiák gyakoriságáról csak becsült adatok vannak, hiszen a tünetek mögött sokszor nem allergiás mechanizmus áll vagy a tünetek olyan enyhék, hogy nem fordulnak vele orvoshoz. Úgy tűnik, hogy a panaszok csupán egyharmadának hátterében áll valódi allergia, a fennmaradó részben egyéb emésztőrendszeri zavar (intolerancia stb.).

A táplálékallergia tünetei

Gasztrointesztinális tünetek
hasmenés, hányás, hízási képtelenség, hasi fájdalom, reflux, gyomorhurut (gastritis), székrekedés, véres nyálka ürítése

Bőr tünetek
ekcéma, csalánkiütés (urticaria), bőrgyulladás (dermatitis), kötőszöveti vizenyő (angioödéma)

Légúti tünetek
szénanátha (rhinitis), akadályozott orrlégzés, rohamokban jelentkező tüsszentés, rekedtség, köhögés, hörög hurut bronchitis, asztma, fülgyulladás, OAS (orális allergia szindróma)

Idegrendszeri tünetek
viselkedési zavar, alvászavar, nyugtalanság irritábilitás, migrén, fáradékonyság

Hematológiai tünetek
bőr és nyálkahártyavérzések, vérszegénység anémia

Generalizált tünetek
anafilaxiás shock

Egyéb
ízületi gyulladás (artritis)

A táplálékallergia diagnózisa

•  A táplálkozási anamnézis felvétele a szűrés első és legfontosabb lépése. Az anamnézis során a dietetikus szakember és/vagy az orvos részletesen kikérdezi az érintett személyt, így gyakran már a kikérdezés során fény derül arra, hogy mi válthatta ki az allergiát.
•  A részletes táplálék-tüneti napló írása az egyik legjobb, ám saját „munkát” és figyelmet igénylő diagnosztikai módszer. A naplóban pontosan kell vezetni az étkezés idejét, az elfogyasztott ételt és annak mennyiségét, az észlelt tüneteket és azok megjelenési idejét, illetve a külső tényezőket (pl. a napi mozgást).
•  Klinikai laborvizsgálatok segítségével a vérben található allergén specifikus immunoglobulinok (IgE és IgG) kimutatása.
• A bőrtesztek a leggyakrabban használt módszerek közé tartoznak. Ebben az esetben az allergént (természetes agy gyári készítmény) tömény formájában tesztelik a bőrön. Nem minden típusú allergiás reakció esetén hatékony.
• A provokációs próbák bizonyulnak a leghatékonyabb módszernek. Többféle próba létezik, de leghatékonyabbnak az úgynevezett kettős vak, placebo-kontrollált próba bizonyul, amelyet szakember felügyelete mellett szükséges elvégezni. Lényege, hogy a beteg az allergént, illetve az allergénhez hasonló küllemű, állagú, textúrájú, ám azt nem tartalmazó táplálékot (placebo) is kapja, hogy kiszűrhető legyen az egyén szubjektivitása. A produkált tünetek fényében megállapítható, hogy a beteg allergiás-e a vizsgált allergénre és mekkora az a mennyiség, ami kiváltja a tüneteket. A provokációs próba elvégzéséhez először egy úgynevezett kereső (vagy diagnosztikus) étrend szükséges. A kereső étrend célja, hogy tünetmentessé váljon a páciens ahhoz, hogy a provokációs próba elvégezhető legyen. Számos kereső étrend létezik, mindig az egyén anamnézise (reakció típusa, tápláltsági állapot stb.) határozza meg, hogy melyik alkalmazható. Közös elemük, hogy az esetleges allergén táplálékot kizárják az étrendből, így tünetmentessé teszik a pácienst. Példának okáért a szűk kereső étrend csak főtt pulykamellet/birkahúst, főtt rizst/burgonyát, főtt almát/körtét, illetve vizet enged fogyasztani napi kb. 1200 kcal energiatartalommal. Ezt az étrendfajtát tünetmentességig, de legfeljebb 2 hétig lehet alkalmazni és gyógytápszerrel lehet kiegészíteni a tápanyagtartalom növelése érdekében. A kereső étrendet minden esetben szakember felügyelete mellett, állandó dokumentációval érdemes végezni, ugyanis minden allergén minden egyénnél más típusú reakcióval (egyes tünetek akár 1-2 nap múltán, eltérő súlyossággal) jelentkezhetnek, így szakszerűtlen kivitelezés mellett rossz diagnózis is felállítható és súlyos, úgynevezett anafilaxiás sokk is kiváltható.

Kezelés
Az allergiás reakció elkerülésének egyetlen módja, ha a tüneteket okozó ételek teljes elhagyása. Azonban a legjobb szándék ellenére is előfordulhat, hogy érintkezik az egyén ilyen ételekkel. Ilyenkor a tünetek súlyosságának megfelelő terápiára van szükség.

Hogyan kerülhető el az allergiás roham?
Bizonyos embereknél az ételallergia csak kellemetlenség, másoknál azonban komoly veszélyt jelent. Az allergiás reakció megel?zésének legjobb módja, ha elkerüli a tüneteket okozó élelmiszereket. Bizonyos ételeknél sajnos nehéz kideríteni, hogy mit tartalmaznak, különösen az étteremben illetve társasági eseményen elfogyasztott ennivalók esetén.

Amennyiben valakinek ételallergiája van, fontos, hogy tisztában legyen az alábbiakkal:

• Legyen tisztában azzal, hogy mit eszik, mit iszik!
• Olvassa el az ételeken található címkéket!
• Ha volt már ételre adott súlyos, életveszélyes reakciója, mindenképp használjon olyan figyelmeztető karszalagot vagy nyakláncot, amelyből kiderül az ételallergiája arra az esetre, ha egy rosszulléte során nem tudna beszélni! Beszéljen orvosával egy vészhelyzet kezelésére szolgáló adrenalin egységcsomagról!

Ha gyermekének súlyos generalizált tüneteket okozó ételallergiája van, az alábbi óvintézkedésekkel járulhat hozzá a biztonságához:

• A gyermekével foglalkozókat tájékoztassa gyermeke ételallergiájáról!
• Beszéljen a gondozókkal, az iskolai tanárokkal, a gyerek barátainak szüleivel és mindenkivel, aki a gyerekkel rendszeresen kapcsolatba kerül, és hangsúlyozza, hogy az allergiás reakció életveszélyes lehet, és azonnali figyelmet igényel!
• Magyarázza el gyermekének és a gyermekével foglalkozóknak az ételallergia tüneteit!
• Győződjön meg arról is, hogy gyermeke tudja, azonnal segítséget kell kérnie, ha valamilyen étel kapcsán allergiás reakció kezdődik!
• Hordjon gyermeke figyelmeztető karkötőt vagy nyakláncot! Ez tartalmazza, hogy a gyermek mire allergiás és az alkalmazott gyógyszereit.

Leggyakoribb táplálék allergiák

Tejfehérje allergia
Csecsemők számára a leggyakoribb ételallergén a tehéntej. Szerencsére a betegség kinőhető, 3 éves korra mintegy 90%-ban megszűnik. A tehéntej legallergizálóbb fehérjéje a béta-laktoglobulin, ami az anyatejben is kimutatható. Az anyatej béta-laktoglobulin koncentrációjának növekedésére akkor lehet számítani, ha a kismama túl sok tehéntejet fogyaszt, ekkor a szoptatott csecsemőben klinikai tünetek jelentkezhetnek, melyek megszűnnek, ha az édesanya az elfogyasztott tej mennyiségét napi 2dl-re csökkenti. Fontos hangsúlyozni, hogy az anyatej számos védőfaktort és immunglobulint tartalmaz, melyek a fejlődő csecsemő számára nélkülözhetetlen anyagok, így nem ajánlott az anyatejes táplálás felfüggesztése, ha gyermekünk tejallergiás, csak az anya tejmentes diétája. Ha az anyának nincs teje, vagy valamilyen okból nem tud szoptatni, a csecsemő táplálására hidrolizált tej alapú, vagy szója alapú tápszer ajánlott. A tehéntej allergizáló hatása a tej forralásával nem szüntethető meg. A különböző tejtermelő állatok teje közt keresztreakciók lehetnek, ami azt jelenti, hogy sem juh, sem kecsketej, és ezekből készült tejtermék nem adható a tejallergiás betegnek.

Tünetek:
hasmenés, hányás, hasi fájdalom, kiütés, tüsszögés, hörghurut, asthma, alultápláltság.

Milyen élelmiszerekben lehet tejfehérje?
Vaj, vajkrémek, margarinok (ha tejporral, savóval, tejjel készült), tej, sűrített tej, tejpor, tejföl, tejszín, joghurt, kefir, író, sajt, savó, tejsavó, savópor, tejsavópor alapú édesítőszer és az ezekkel készült élelmiszerek. Egyéb elnevezések, amik tejösszetevőre utalnak: kazein, Na-kazeintát, K-kazeinát, hidrolizált kazein, laktoferrin, laktoglobulin, laktalbumin.

Rejtett formában tejfehérjét tartalmazó ételek:
Sütemények, kekszek, pudingok, desszertek, tejdesszertek, fagylaltok, öntetek, sodók, pudingporok, sodóporok, csokoládék, nugátok, levesek, levesporok, burgonyapürépor, snackek, kalácsok, péksütemények, sóskifli, tejes kifli, óriáskifli, kakaós tekercs, puffancs, kuglóf, rozskenyér, majonéz, félkész és késztermékek, mirelit hasábburgonya stb. Minden esetben el kell olvasni a termék összetevőinek listáját, illetve csak garantáltan tejfehérjementes élelmiszereket szabad fogyasztani!!!

Tojásallergia
A tojás a második leggyakoribb allergén gyermekeknél. Fő allergénként a tojásfehérjében megtalálható ovalbumin említhető meg, de a tojássárgája is tartalmaz allergizáló anyagokat. A tejallergiához hasonlóan a tojásallergia is „kinőhet?” 3 éves korra. Erős keresztallergia figyelhető meg a tyúk, pulyka, kacsa, liba, fürj tojásfehérjéje között illetve a tojásallergiás beteg csirkehúsra és madártollra is allergiás reakciót produkálhat.

Tünetek:
Bőrkiütés, ekcéma, ajak és szemhéjduzzanat.

Milyen tojás eredetű anyagok válthatnak ki allergiás reakciót?
Tojásfehérje és tojássárgája (friss, fagyasztott, porított), egész tojás, tojáspor, tojás lecitin, tojás albumin. Fontos, hogy a nem anaphylaxiás sokkal járó tojásallergiások nyugodtan kaphatnak tojás alapú táptalajon szaporított kórokozókat vagy azok részeit tartalmazó oltóanyagokat (védőoltásokat).

Milyen élelmiszerekben lehet rejtett formában tojás?
Tészták, kalács, péksütemények, sütemények, majonéz, alkoholos italok, tojáslik?r, bébiételek, palacsinta, gofri, öntetek, levesek, félkész és készételek, fasírtporok, bundázott ételek, fagylalt, pudingok, krémek stb.

Szójaallergia
A betegség kialakulásáért a szója fehérjéi tehetők felelőssé. Gyakran társulhat más hüvelyesekre való érzékenységgel is, illetve a tejallergiás csecsemők egy része egyben szójaallergiás is. A szójaallergiás beteg étrendjéből a szóját tartalmazó élelmiszereket ki kell zárni, ezzel a tünetek is megszüntethetők.

Tünetek:
Kiütés, hasmenés, hányás, hasi fájdalom, haspuffadás, alultápláltság, étvágytalanság, asthma.

Milyen szójakészítményeket tilos fogyasztani?
Szójabab, szójaliszt, szójakoncentrátum, szójalecitin, szójatej, szójatúró (tofu), szójaszósz, szójafehérje termékek (texturált termékek), szójafehérje izolátum, hidegen préselt szójaolaj.

Milyen élelmiszerekben található rejtett formában szója?
Kenyerek, pékáru, francia kenyér, rozscipó, öntetek, öntetporok, mártások, levesek, levesporok, felvágottak, húskészítmények, margarinok, sajtok, burgonyapürépor, édesipari termékek, sütemények, kekszek, csokoládé, nugát, fűszerkészítmények.
FONTOS tudni, hogy a leggyakoribb allergiák nem azonosak a legsúlyosabb allergiákkal. Bármilyen étel okozhat allergiát. A mogyoró és az eper allergia nem a leggyakoribbak közé tartozik, de sokat hallani róluk, mert kis mennyiségben is igen súlyos, akár végzetes következményei lehetnek, ezért kiemelt figyelmet érdemelnek!

Nem allergiás eredetű táplálkozási zavarok

Az allergiás betegség tünetei gyakran keverednek, összetévesztődnek az intolerancia vagy éppen autoimmun betegségek tüneteivel.
Az intolerancia – noha tünetei az allergia tüneteihez hasonlóak – nem immunválaszon alapuló betegség, hanem más mechanizmus áll a háttérben, pl. enzimhiány.
Az autoimmun betegség – noha tünetei az allergia tüneteihez hasonlóak, és szintén immunrendszer megbetegedése – abban különbözik az allergiától, hogy nem idegen molekula ellen lép fel az immunrendszer, hanem saját fehérjét támad meg pl.: lisztérzékenység.
A tünetek hasonlósága miatt csak kivizsgálással dönthető el, hogy nem allergiás megbetegedésről van szó, hanem egyéb típusú táplálkozási zavarról. Fontos tényező, hogy étel-intolerancia esetén az érintett ételből kis mennyiséget különösebb probléma nélkül el tud fogyasztani az egyén, ételallergia esetén ezzel szemben már kis mennyiségű étel is jelentős allergiás reakciót hoz létre.

A nem allergiás eredetű táplálkozási problémák többek között az alábbiak lehetnek:

• Az étel emésztéséhez szükséges valamelyik enzim hiánya. A laktáz nevű enzim hiánya például emészthetetlenné teszi a tejben található laktóz nevű cukrot, és ún. laktóz intoleranciát hoz létre. Az emésztetlen tápanyagok a vékonybélből a vastagbélbe jutnak, ahol a bélbaktériumok fogják megemészteni, savak és gázok termelése közben. Az enzimhiányon alapuló étel-intoleranciák közös tünetei: görcsös hasi fájdalom, hasmenés, haspuffadás és fokozott széltermelődés.
• Autoimmun eredetű: Lisztérzékenység- coeliakia – gluténérzékenység A gliadin (bizonyos növényekben megtalálható fehérje) által okozott betegség, genetikailag meghatározott felszívódási zavar, melyet a vékonybél nyálkahártyájának károsodása, a bélbolyhok atrófiája, és a vérben a glutén ellen termelődő ellenanyagok jelenléte jellemez. Egyetlen kezelési lehetősége a gluténmentes diéta, melyet a betegnek egy életen át tartania kell. Nagyon fontos különbséget tenni a coeliakia és a búza fehérjéje által kiváltott allergiás reakció között.
• Irritábilis bél szindróma. Előfordulhat, hogy bizonyos ételek gyomorgörcsöt, hasmenést vagy éppen székrekedést okoznak.
• Ételmérgezés. Néha az ételmérgezés is allergiás reakciót utánozhat. Ételmérgezés kétféleképpen történhet: mérgező állat (például gömbhal vagy fugu) vagy növény (például gyilkos galóca) elfogyasztásakor, valamint olyan élelmiszerektől, amelyek eredetileg ártalmatlanok voltak, de helytelen vagy túl hosszú tárolás miatt kórokozók szaporodtak el bennük, esetleg toxikus (mérgező) anyagokat termelve (botulizmus).
• Pszichológiai tényezők. Néha már egy adott étel gondolata is beteggé tehet valakit.