Már egy ideje köztudott, hogy az étrend valamint egyes tápanyagok befolyással lehetnek génjeink m?ködésére. Mindannyian tudjuk, hogy ugyanazt az étrendet követve egyes emberek túlsúlyossá válnak, valakinél szívbetegség vagy allergia alakul ki, míg másoknál a felsoroltak közül egyik sem. Nem lenne csodálatos tudni, hogy miért ?
A humán génállományra vonatkozó kutatások segítenek meghatározni, hogy miként befolyásolja az étrend génjeinket, valamint hogy miért különböznek az egyének a különböz? tápanyagokra és étrendekre adott reakciójukban. Ezáltal segíti olyan ételek létrehozását, melyek speciális táplálkozástani el?nyökkel bírnak, ezzel megfelelve az egyén különleges igényeinek. Ezek az ételek, melyek biológiailag aktív összetev?ket tartalmaznak, amik er?síthetik az egészséget, valamint csökkenthetik a betegségek kockázatát, segíthetnek egyes gének semlegesítésében, s?t néhány krónikus betegség vagy egészségügyi probléma kialakulását is megakadályozhatják.
Az egyik legígéretesebb terület az öregedés és betegségek kutatása. Tudósok felfedezték, hogy a kalória-megszorítás az életet mintegy 30-40%-kal is meghosszabbíthatja állatkísérletekben, bár a pontos mechanizmus, és az eredmények kapcsolata az emberi öregedéssel jelenleg még ismeretlen. Annak felfedezése, hogy a kalória-megszorítás milyen módon befolyásolja az emberi gének m?ködését,új utat nyitna az életkor meghosszabbításában, valamint az id?skor min?ségének javításában.
A betegségek fejlettebb diagnózisa
Évek óta köztudott, hogy számos betegség genetikai összetev?kkel is rendelkezik. A tudósok már több gént meghatároztak melyek olyan betegségekhez köthet?ek, mint a mellrák, az izombetegség, a süketség vagy vakság.
A humán génállományból szerzett információk lehet?vé teszik annak az adott génnek (vagy géneknek) a meghatározását, mely egy ember betegségre való hajlamát befolyásolja illetve egyes biomarkerek (egy betegség kockázatának jelz?i) felfedését is. Például, a mellrákok 5-10%-a rendelkezik genetikai összetev?vel, ami azt jelenti, hogyha egy n? a betegségre hibás gént örökölt, általánosságban nagyobb eséllyel bír a mellrák és a méhrák kialakulására is. A genetikai kutatások meghatározzák a módját e hibás gén felfedezésének, miel?tt még a betegség kialakulna, hogy lépéseket tehessenek a betegség megel?zésére.
Ehhez hasonló technikák segítségével a populáció nagy részét lehetne sz?rni olyan gének, illetve biomarkerek szempontjából, melyek bizonyos betegségek és állapotok kialakulásának emelt kockázatához köt?dnek. Ha egyszer a magas kockázattal rendelkez? egyéneket felismerik, lépéseket tehetnek a betegség megel?zésére, vagy olyan korai stádiumban ismerhetik fel azokat, ahol a kezelési módszerek a leghatékonyabbak. Az étrenddel kapcsolatos állapotok esetében ezek a beavatkozások étrendi változtatásokat és/vagy egy teljes kör? stratégia részeként speciális ételösszetev?ket is magukban foglalhatnak.
Míg a génállomány kutatása ijeszt?nek vagy rettenetesnek t?nhet néhány ember számára, a technikák jobb megértése valamint a kutatásból ered? potenciális el?nyök remélhet?leg megmutatják, hogy ez egy olyan terület, melynek fejl?dése gyors és szignifikáns áttörésekhez vezethet a táplálkozás- és az élelmiszer tudományban.
Bár a népegészségügyi politika jelenleg általános étrendi irányelvsorozatot állít fel az egész populációra vonatkozóan, ugyanazon irányelvsorozat nem szükségszer?en illik mindenkire. Számos példa létezik arra, hogy a különböz? egyének különböz? módon reagálnak egy étrendre. Példának okáért a vitamin- és ásványi anyag szükséglet az egyének között és a korral is változik. A véd? hatású fitokemikáliák (a növények aktív anyagai, melyek egészségügyi el?nyökkel rendelkeznek), mint izoflavonok, flavonoidok és rezervatolok hatásai is emberr?l emberre változnak. A nátrium emelheti a vérnyomást néhány ember esetében, másoknál viszont nem, valamint a diétás rostok koleszterincsökkent? hatása is a genetikai adottságok függvényében érvényesül.
Eljön az az id?, mikor lehet?vé válik a génállomány tesztelése és az egyének egy-egy betegségre vagy állapotra vonatkozó génjei felfedhet?ek lesznek, valamint az egyénre szóló ideális, egészséget el?segít? étrend is meghatározhatóvá válik. Talán az egészségügyi szakemberek részére is általánossá válik,hogy személyre-szabott étrendi tanácsokat adjanak az egyén személyes igényeihez ill?en, a génállományukból szerezett információkra alapozva.