A Táplálkozás és az Emberi Génállomány

Már egy ideje köztudott, hogy az étrend valamint egyes tápanyagok befolyással lehetnek génjeink működésére. Mindannyian tudjuk, hogy ugyanazt az étrendet követve egyes emberek túlsúlyossá válnak, valakinél szívbetegség vagy allergia alakul ki, míg másoknál a felsoroltak közül egyik sem. Nem lenne csodálatos tudni, hogy miért ?

A humán génállományra vonatkozó kutatások segítenek meghatározni, hogy miként befolyásolja az étrend génjeinket, valamint hogy miért különböznek az egyének a különböző tápanyagokra és étrendekre adott reakciójukban. Ezáltal segíti olyan ételek létrehozását, melyek speciális táplálkozástani előnyökkel bírnak, ezzel megfelelve az egyén különleges igényeinek. Ezek az ételek, melyek biológiailag aktív összetevőket tartalmaznak, amik erősíthetik az egészséget, valamint csökkenthetik a betegségek kockázatát, segíthetnek egyes gének semlegesítésében, sőt néhány krónikus betegség vagy egészségügyi probléma kialakulását is megakadályozhatják.

Az egyik legígéretesebb terület az öregedés és betegségek kutatása. Tudósok felfedezték, hogy a kalória-megszorítás az életet mintegy 30-40%-kal is meghosszabbíthatja állatkísérletekben, bár a pontos mechanizmus,  és az eredmények kapcsolata az emberi öregedéssel jelenleg még ismeretlen. Annak felfedezése, hogy a kalória-megszorítás milyen módon befolyásolja az emberi gének működését,új utat nyitna  az életkor meghosszabbításában, valamint az időskor minőségének javításában.

A betegségek fejlettebb diagnózisa

Évek óta köztudott, hogy számos betegség genetikai összetevőkkel is rendelkezik. A tudósok már több  gént meghatároztak melyek olyan betegségekhez köthetőek, mint a mellrák, az izombetegség, a süketség vagy vakság.

A humán génállományból szerzett információk lehetővé teszik annak az adott génnek (vagy géneknek) a meghatározását, mely egy ember betegségre való hajlamát befolyásolja illetve egyes biomarkerek (egy betegség kockázatának jelzői) felfedését is. Például, a mellrákok 5-10%-a rendelkezik genetikai összetevővel, ami azt jelenti, hogyha egy nő a betegségre hibás gént örökölt, általánosságban nagyobb eséllyel bír a mellrák és a méhrák kialakulására is. A genetikai kutatások meghatározzák a módját e hibás gén felfedezésének, mielőtt még a betegség kialakulna, hogy lépéseket tehessenek a betegség megelőzésére.

Ehhez hasonló technikák segítségével a populáció nagy részét lehetne szűrni olyan gének, illetve biomarkerek szempontjából, melyek bizonyos betegségek és állapotok kialakulásának emelt kockázatához kötődnek. Ha egyszer a magas kockázattal rendelkező egyéneket felismerik, lépéseket tehetnek a betegség megelőzésére, vagy olyan korai stádiumban ismerhetik fel azokat, ahol a kezelési módszerek a leghatékonyabbak. Az étrenddel kapcsolatos állapotok esetében ezek a beavatkozások étrendi változtatásokat és/vagy egy teljes körű stratégia részeként speciális ételösszetevőket is magukban foglalhatnak.

Míg a génállomány kutatása ijesztőnek vagy rettenetesnek tűnhet néhány ember számára, a technikák jobb megértése valamint a kutatásból eredő potenciális előnyök remélhetőleg megmutatják, hogy ez egy olyan terület, melynek fejlődése gyors és szignifikáns áttörésekhez vezethet a táplálkozás- és az élelmiszer tudományban.

Bár a népegészségügyi politika jelenleg  általános étrendi irányelvsorozatot állít fel az egész populációra vonatkozóan, ugyanazon irányelvsorozat nem szükségszerűen illik mindenkire. Számos példa létezik arra, hogy a különböző egyének különböző módon reagálnak egy étrendre. Példának okáért a vitamin- és ásványi anyag szükséglet az egyének között és a korral is változik. A védő hatású fitokemikáliák (a növények aktív anyagai, melyek egészségügyi előnyökkel rendelkeznek), mint izoflavonok, flavonoidok és rezervatolok hatásai is emberről emberre változnak. A nátrium emelheti a vérnyomást néhány ember esetében, másoknál viszont nem, valamint a diétás rostok koleszterincsökkentő hatása is a genetikai adottságok függvényében érvényesül.

Eljön az az idő, mikor lehetővé válik a génállomány tesztelése és az egyének egy-egy betegségre vagy állapotra vonatkozó génjei felfedhetőek lesznek, valamint az egyénre szóló ideális, egészséget elősegítő étrend is meghatározhatóvá válik. Talán az egészségügyi szakemberek részére is általánossá válik,hogy személyre-szabott étrendi tanácsokat adjanak az egyén személyes igényeihez illően, a génállományukból szerezett információkra alapozva.