(MTI) – A szinesztézia nev? betegség és az autizmus összefügghet – erre a következtetésre jutott egy brit kutatás.

    A szinesztézia majdnem háromszor olyan gyakran fordul el? az autista feln?tteknél, mint a népesség többi részében. A két betegségnek közös vonásai vannak, köztük az agy szokatlan „huzalozottsága” – ismertette a BBC hírportálja a Molecular Autism cím? szaklapban megjelent kutatást.
A szinesztéziás betegeknél egyik érzékterület automatikusan beindít egy másikat. Egyesek ízeket éreznek, amikor szavakat olvasnak vagy hallanak, mások a számokat formákként érzékelik, és akad, aki színeket lát zenehallgatás közben. „A q bet? sötétbarna, a helló szónak olyan az íze, mint a kávénak” – mondhatnák a szinesztéziás betegek.
Miután a Cambridge-i Egyetem Autizmuskutató Központjának kutatói beszámolókból értesültek a szinesztézia és az autizmus esetleges kapcsolatáról, vizsgálatba kezdtek, hogy a feltevést igazolják.
Arra kértek 164 Asperger-szindrómás (az autizmus enyhébb formája átlagos vagy annál magasabb intelligenciaszinttel) és 97 egészséges feln?ttet, hogy töltsenek ki egy kérd?ívet, mely a két betegség tünetei fel?l érdekl?dött.
Azt fedezték fel, hogy az autisták csoportjában minden ötödik beteg szinesztéziás is volt, míg a kontrollcsoportnak csak hét százalékánál fordultak el? az érzékterületek keveredésére utaló tünetek.
Mivel a szinesztézia nagyon szubjektív tapasztalat, ezért csak úgy lehet azonosítani, ha maguk a betegek számolnak be róla – magyarázta Simon Baron-Cohen, a kutatás vezet?je. Olyan kérdésekre kellett válaszolniuk a résztvev?knek, hogy egyes hangok hallatán vagy ételeket-italokat ízlelve érzékelnek-e például színeket.
A kutatók szerint ugyan két különböz? kórról lehet szó, mégis feltételezhet?ek hasonlóságok köztük, például az agyi idegsejtek különös kapcsolódásai. A szinesztéziánál – úgy t?nik – olyan agyterületek kapcsolódnak egymáshoz, melyek általában nincsenek „összehuzalozva”, ezért keveredhetnek össze az érzékterületek.
    Az autizmusnak létezik olyan elmélete, mely szerint a beteg agysejtjei túl sok kapcsolatot hoznak létre, ezért a beteg kis részletekre összpontosít, ám a teljes kép nehezen áll össze a fejében.
A cambridge-i kutatók szerint fel kell még deríteni a két betegség hátterében m?köd? biológiai folyamatokat, és a vizsgálat részeként felvételeket készítenek a betegek agym?ködésér?l is.