Kevés gyógynövény van amiről azt mondhatjuk csak egyféle felhasználása ismert. Nos a szenna kivétel, és ezen ha jól belegondolunk nem is lehet csodálkozni. Valamint általában a gyógynövények többségének nincs túl sok/vagy súlyos mellékhatása-ez esetben ez sem igaz. És az utolsó figyelmeztetés ami csak ritkán hangzik el gyógynövénnyel kapcsolatban ne használjuk tíz napnál hosszabb ideig.
Magát a gyógyászati célra szánt teát nem is egy hanem kétféle szennából készítik. A Cassia acutifolia (alexandriai szenna) Egyiptomban és Szudánban őshonos, míg a Cassia angustifolia (indiai vagy Tinnevelly szenna) Szomáliában, a Közel-Keleten és Indiában található. Vannak még „vad szennaként ismert növények (C. hebecarpa Fern., C. marilandica L) amelyek az Egyesült Államok keleti államainak erdeiben élnek. (A Vácrátóti botanikus kertben azért találhatunk vadszennát ha éppen szeretnénk élőben megismerni.)
A szennát gyógyszerként először az arab orvosok használták a IX. században, de Európában is elterjedt tradicionális gyógynövény. És megint egy probléma: a levelekből vagy a termésből készült tea aktív összetevőinek koncentrációját nehéz ellenőrizni emiatt „kiszámíthatatlan hatással” rendelkezhetnek. A szenna hatóanyagot tartalmazó standardizált készítményeknek viszont jól meghatározott napi adagolása van.
A hatóanyagok
Fő hatóanyagait úgy nevezzük Szennozid A, B, C és D. Ezeken kívül számos más szennozidot is azonosítottak-amelyek hozzájárulnak a hashajtó hatáshoz- valamint szabad antrakinonokat mint a rhein, az aloe-emodin, chrysophanol. Tartalmaz még kb. 2% növényi poliszaccharidot és kb. 10% nyálkát amely galaktózt, arabinózt, ramnózt és galakturonsavat tartalmaz. Egyéb szénhidrátokat (mannóz, fruktóz, glükóz, pinitol, és szacharóz), flavonolokat ( izorhamnetin és kaempferol), szalicilsavat, szaponint, gyantát és nyomokban illó olajat.
A nálunk anyalevélként ismert szenna termésben szintén található a hatásért felelős Szennozid A és B.
Mivel a szennozidok nagy molekulatömegű vízben oldható poláris molekulák nem szívódnak fel a vékonybélből. Pontosabban a kémiai szerkezetükben jelen levő béta-glikozidos kötés védelmet nyújt a savas emésztés és az alfa-glükozidáz enzim aktivitása ellen. Változás nélkül áthaladnak a vékonybélen majd, a vastagbélben levő jótékony baktériumok lebontják őket és aktív metabolit keletkezik belőlük (rheinanthrone) amely növeli a bél motilitását és a folyadék szekréciót.
Különösen idősebb betegek esetében nagyon kedvelt a szenna tea vagy az anyalevél fogyasztása, de számos egyéb indikációja is van
-pszichiátriai betegek esetén akiket bizonyos típusú antidepresszánssal kezelnek
-gerincvelő sérültek
-kábító fájdalomcsillapítókkal kezelt betegek akiknél szintén a gyógyszer mellékhatása a székrekedés
-szülés utáni székrekedés
Népi gyógymódként még egyéb felhasználásokat is említenek amelyek még mindig a fő hatással vannak kapcsolatban. Néhány eléggé furcsának tűnik, eszembe sem jutna torokfájás vagy láz esetén szennateát inni.
-gyors megtisztulást ígér torokgyulladás, diftéria, akut és időszakos láz esetén, megkönnyíti a máj és epe megtisztulását,vérzéscsillapító, féregűző. Gasztrointesztinális betegségek esetén fahéjjal, édesköménnyel vagy gyömbérrel kombinálva enyhíti a hányingert, a rossz emésztés miatti hasi fájdalmat, puffadást, székrekedést és szájszagot.
A kiadós tisztítást mellékhatásait kúráljuk köménnyel, ánizzsal, gyömbérrel borral sörrel és húslevessel.
A mai kor embere már valami másra is felhasználja szenna hatóanyagait: a kozmetika, nos az sem maradhat ki. A magok kivonata a benne levő hialuronsav miatt hidratál. Sőt egy a szenna poliszaccharidjait tartalmazó készítmény (amelyben azért sok más is található) különleges előnyöket ígér: javítja a bőr minőségét, hidratálja és lágyítja a bőrt miközben védi és helyreállítja a sérült és érzékeny bőrt. Aktiválja a szerkezetátalakítást serkenti a kollagén és kreatin szintézist Továbbá, a készítmény védi a bőrt a stressz és az oxidáció hatásaitól. Szóval a szenna kiváló bőrápoló. Ennek a tulajdonságának van némi előzménye a tradícionális gyógyászatban mivel megemlítik hogy a növényből készült pakolás alkalmas bőrbetegségek kezelésére.
Ha a teát fogyasztjuk ne feledkezzünk meg a mellékhatásokról sem.
a szenna által okozott hasnenés fokozott folyadékvesztéssel járhat, felborulhat a szervezet folyadék és ionháztartása
-hasi fájdalmat és görcsöket okozhat,
-az egyik legveszélyesebb ha túl sok kálium távozik a szervezetből. Hipokalémiát -a szervezet kálium szintjének veszélyes csökkenését okozhatja.
-hosszú távú vagy nagy adagú használata hozzászokáshoz vezet és májtoxicitást okozhat. A máj a hashajtó abbahagyása után regerenálódik
-extrém hosszú használat során akár csontlágyulás (osteomalacia), vagy arthropatia is felléphet.
-ellenjavallt bélelzáródás, fekélyes vastagbélgyulladás, vakbélgyulladás és Crohn-betegség. A szenna nem ajánlott 2 évesnél fiatalabb gyermekek számára.
-terhesség és szoptatás esetén a javallatok ellentmondásosak. Köszönhetően a szennaglikozidok minimális felszívódásaának teratogén hatás nem várható. Egy 2009-es eset-kontroll epidemiológiai tanulmány szerint a szenna használata terhesség esetén nem járt együtt a veleszületett rendellenességek nagyobb kockázatával. Viszont azt is hozzáteszik a standardizált kivonatokat (nálunk tabletta) ne használjuk terhesség és szoptatás idején.
Az adagolás: 0,5-2 gramm szárított levél vagy termés /nap forrázatként elkészítve.
Forrás: www.drugs.com/senna, www.mdidea.com