Budapest – Nékám Kristóf allergológus szerint sem a társadalom, sem a döntéshozók nem érzékelik, milyen súlyos és egyre növekv? problémát jelent az allergia Magyarországon. A Magyar Allergia Szövetség elnöke az MTI-nek adott interjújában azt mondta: létre kellene hozni egy szakmai, operatív központot, s annak irányításával át kell tekinteni, majd újra kellene szervezni a magyarországi allergiaellátást.
Sok beteg van, aki egyáltalán nem jut el arra az egészségügyi ellátóhelyre, ahová kellene – emelte ki a f?orvos, hozzátéve: évente meghal két-három ember darázscsípés miatt, mert nem kapja meg az életment? gyógyszert. Újra kell gondolni, hogy hol, milyen ellátásra van szükség, de ehhez el?ször fel kellene mérni a helyzetet – hangsúlyozta Nékám Kristóf, megjegyezve: ez nem pénz, csak politikai akarat kérdése.
Magyarországon az allergológiai ellátás – a gyógyszerfogyás alapján számolva – messze elmarad az igényekt?l, a betegek messze aluldiagnosztizáltak, s így alulkezeltek – jelentette ki a Budai Irgalmasrendi Kórház allergológiai és immunológiai osztályát vezet? f?orvos, hozzátéve: jelenleg nincs semmilyen szakmai központ, amely rendszerezhetné az allergológiai ellátást, ráadásul allergológus is kevés van Magyarországon. Nékám Kristóf szerint az ellátás javítása érdekében központilag szervezett, egységes sz?résekre lenne szükség. Az orvosképzésben alapszakmává kellene tenni az allergológiát, s ezzel együtt a háziorvosok allergológiai képzését, oktatását is er?síteni kellene – mondta.
Világtendencia, s Magyarországon is az figyelhet? meg – folytatta Nékám Kristóf -, hogy egyre több ember allergiás. Vannak olyan országok, ahol mind a döntéshozók, mind a lakosság nagy figyelmet fordít erre. Helsinkiben például néhány éve minden egyes családot felkerestek, hogy feltérképezzék a város allergológiai helyzetét. Svájcban a parlagf?vel szemben „zéró toleranciát” vezettek be: ha valahol egy t? parlagf? n?, máris bírságot szabnak ki. Ezzel szemben Magyarországon évr?l évre visszatér? problémát jelent a parlagf? feltérképezése, irtása. Nem lehet tudni azt sem, hogy Magyarországon hányan allergiásak, az ország mely területein jellemz? ez a probléma. Ezen adatok hiányában nem lehet megkezdeni a prevenciót sem – fejtette ki.
A f?orvos ismertetése szerint az allergia bizonyos anyagokkal szembeni „felesleges immunreakció”. Allergiás reakciót válthat ki poratka, valamilyen allergén növény virágpora, állatsz?r, vegyi anyag, darázscsípés is. Az allergiának sok fajtája van, és a tünetei is eltér?k. El?fordulhat b?rirritáció, könnyezés, az egyik leggyakoribb a szénanátha, utóbbi a lakosság 15-20 százalékát érinti. Azt viszont, hogy összesen hány allergiás van Magyarországon, nem lehet megmondani – tette hozzá.
A Magyar Allergia Szövetség elnöke azt mondta: az allergén anyagok jelenléte mellett a környezetszennyezés, az életmód és a mentális állapot is befolyásolja az allergiások helyzetet. Így mindenki – nemcsak a döntéshozók, hanem valamennyi állampolgár – sokat tehet saját és környezete egészségének védelméért.
Nékám Kristóf kitért arra is, hogy az allergia kialakulásában a genetika is szerepet játszik, ezzel együtt számos rizikótényez? van, amely növeli a betegség kialakulásának kockázatát. A f?orvos példaként említette, hogy egy leend? édesanya esetében bizonyos fájdalomcsillapítók szedése, a dohányzás, az anyai túlsúly a terhesség utolsó harmadában, illetve a szoptatás idején, továbbá a penészes lakás is növeli annak kockázatát, hogy majdani gyermeke például asztmás lesz.
A f?orvos szerint egy kezd?d? allergia esetében az életmód-változtatás is sokat segíthet. Kiemelte, hogy egyes allergiás tünetek 20-25 százalékkal is ronthatják a koncentrációs, a tanulási és a teljesítési képességet. A szénanátha miatt akár több napra is kieshetnek a munkából az emberek.
Felhívta a figyelmet, hogy ha valakinél kialakul egyfajta allergia, könnyebben lesz allergiás másra is, és ha nem foglalkozik kezd?d? betegségével, hosszú távon nehezebben kezelhet?, súlyosabb tünetei lehetnek. Ennek ellenére Magyarországon kevesen szedik a gyógyszereiket – mondta. Szerinte ebben az id?szakban például az lenne a normális, ha a sokakat érint? parlagf?pollen-helyzet romlása miatt többen keresnék fel orvosukat, és megemelkedne az allergiagyógyszerek iránti kereslet, de ez nincs így.
Az Országos Környezetegészségügyi Intézet el?rejelzése szerint jelenleg közvetlenül a parlagf?szezon csúcsa el?tt vagyunk. Nyíregyháza, Kecskemét és Békéscsaba környékére bordó (a 6 fokozatú skálán 4-es) riasztást adtak ki, s az ország túlnyomó részén piros (3-as) riasztás van érvényben.
Nékám Kristóf elmondta, hogy évek óta problémát jelent a parlagf?helyzet kezelése. A szakember szerint a parlagf?irtás rendszerét is hatékonyabbá kellene tenni. Mint elmondta, vannak olyan területek – például az Alföld nagy részén -, ahol minden évben magas a parlagf? pollenkoncentrációja. Az allergológus úgy véli, a területek ismételt feltérképezése helyett arra kellene fordítani a figyelmet, hogy ezeken az ismerten szennyezett helyeken végezzenek hatékony irtást.

(MTI)