A króm

TUDTA-E?
• A króm mindenütt megtalálható, a vízben, a talajban, a biológiai rendszerekben.
• A táplálékkal, vízzel bevitt nyomelem felszívódása rendkívül csekély, 0,4-2,8%.
• A legjobb forrása a sörélesztő. Nagyobb mennyiségben a teljes kiőrlésű gabonamag, a hüvelyesek magja, a hús, a máj, a sajt tartalmazza.
• A króm hozzájárul a normális vércukorszint fenntartásához.

A króm egy nélkülözhetetlen nyomelem, amelyet a szervezet nem állít elő, ezért ezt az étrenddel szükséges bevinni. Mindenütt megtalálható, a vízben, a talajban, a biológiai rendszerekben. Leggyakrabban előforduló két formája: a háromértékű  (Cr3+ ) biológiailag aktív króm, ami az élelmiszerekben található, és a hatértékű ( Cr6+) ipari szennyezésekből (fémipar, olaj- és szén-, hulladékégetés stb.) származó toxikus forma. Az utóbbit erős korrózióállósága miatt rozsdamentes acél, továbbá festékek és színező pigmentek, faanyagvédő és bőrápoló szerek gyártására is felhasználják. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a hatértékű vegyületet rákkeltő hatásúnak minősítette, míg a háromértékű krómnak ez a hatása nem igazolódott. A továbbiakban a trivalens vegyületről lesz szó.

Felszívódása, hasznosulása és kiválasztása

A táplálékkal, vízzel bevitt nyomelem felszívódása rendkívül csekély, 0,4- 2,8 %, és ezt számos tényező befolyásolja, pl. a felvett krómvegyület vízoldékonysága, kémiai tulajdonságai és más tápanyagok jelenléte.  A C-vitamin, keményítő, egyszerű cukrok, oxálsav, nikotinsav, egyes aminosavak fokozzák a felszívódását, míg a fitátok, kalcium, mangán, titán, cink, vanádium, és vas nagy koncentrációban csökkenti annak mértékét.
A biológiai hasznosulása függ az ionos és/vagy a szerves/szervetlen formájától. A króm a szerves vegyületeiből sokkal inkább felszívódik, mint szervetlen sóiból.  Az élesztő-alapú krómkészítmények azonban kimagasló felszívódással rendelkeznek.
A bélből felszívódott nyomelem a véráramban a vasanyagcserében közreműködő fehérjékhez kapcsolódik, és a májba jut. Az emberi szervezetben jelentősebb koncentrációban a májban, a lépben, a lágyrészekben és a csontokban található.
Nagyobb része vizelettel, a fennmaradó hányada verejtékkel és széklettel ürül ki a szervezetből. Szoptató kismamák az anyatejben is kiválasztják, aminek krómtartalma széles határok között mozoghat. A nagy egyszerű cukor bevitel (az energiabevitel több mint 35%-a), a gyulladás, a jelentős testi (megerőltető sportolás), vagy lelki (trauma) megterhelés, a terhesség és a szoptatás növeli a króm kiürülését.

Hiánya és túladagolása

A krómhiány ritka, és az erre vonatkozó adatok ellentmondásosak. Hosszú távon parenterálisan (a gyomor-bélrendszert megkerülő, pl. vénásan) táplált betegeknél a cukorbetegség jelei (csökkent glukóztolerancia – amikor az éhomi vércukorszint <7 mmol/l, a glukózterhelés után 2 órával ≥7,8, de 11,1 mmol/l alatti -, fogyás, idegkárosodás-neuropátia) jelentkeztek, míg krómot nem adtak a tápláló infúzióba. Ma már más nyomelemmel együtt jelen van a parenterális és szonda táplálásnál, de szájon át fogyasztható tápszerek összetételében is szerepel.

A toxikus mennyiségű túladagolás a csekély felszívódás és a fokozott kiválasztás miatt nagyon ritka. Tudományos adatok hiányában, legfelső biztonságos/tolerálható felső beviteli értéket (UL-értéket) csak a Food Standard Agency, Expert Group on Vitamins and Minerals, Egyesült Királyság által megállapított 0,15 mg/testtömeg kg/nap (10 mg/fő) szintet találtuk. Bár az étellel vagy étrendkiegészítővel történő túladagolásra vonatkozó adatok nem meggyőzőek, ez nem azt jelenti, hogy lehetséges mellékhatások nem jelentkezhetnek. Fokozott figyelmet igényelnek a vese és májbetegek, hogy ne adagolják túl a krómbevitelüket.

Ajánlott napi beviteli referencia érték (NRV)

Az NRV (ajánlott napi beviteli) értékek a lakosság tápláltsági állapotának felmérésére, a fogyasztók megfelelő informálására szolgálnak. A napi ajánlott bevitelt sokszorosan meghaladó vitamin/ásványi anyag tartalmú készítmények rendszeres, hosszú távú fogyasztása szükségtelen és nem ajánlott. A hazánkban jelenleg érvényes felnőttek számára ajánlott napi króm beviteli referencia érték (NRV) a 1169/2011/EU rendelet XIII. melléklete alapján 40 µg. Az amerikai Orvostudományi Intézet (IOM) ajánlását úgy dolgozták ki, hogy figyelembe vették az életkoronkénti átlagos bevitelt, miszerint, például 0-6 hónapos kor között az anyatejből származó, 7-12 hónapos kor között az anyatejből és a hozzátáplálásból származó élelmiszerek krómtartalma, 19-70 év között a táplálékokból származó átlagos króm-bevitel/1000 kilokalória és az átlagos energia-bevitel.

1. táblázat Ajánlott napi beviteli érték krómból, életkoronként (IOM alapján)

Forrásai és bevitele

A legjobb forrása a sörélesztő. Nagyobb mennyiségben a teljes kiőrlésű gabonamag, a hüvelyesek magja, a hús, a máj, a sajt tartalmazza. Az Európai Unióban a krómot és annak bizonyos sóit az élelmiszeripar hozzáadhatja különböző élelmiszerekhez és étrend-kiegészítőkhöz. A nyersanyag feldolgozása is befolyásolja a króm-tartalmat, például a finomított gabonák kevesebbet tartalmaznak, mint a teljes kiőrlésűek, és azoknak a savas élelmiszereknek, amelyek előállításánál rozsdamentes acél eszközöket vagy tároló edényeket használtak, megnőtt a króm tartalmuk. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) élelmiszerláncban előforduló szennyezőanyagokkal foglalkozó (CONTAM) szakbizottságának 2014-es véleménye alapján az európai kisgyermekek (12-36hónap közöttiek) 30,1–42,9 µg/nap, a 36 hónap és 10 év közöttiek 54,3–71,2 µg/nap, 10-18 évesek 63.5–83.4 µg/nap és a felnőttek 57.3–83.8 µg/nap krómot visznek be. Ez elsősorban tej és tejtermékből, kenyerekből és pékárukból, csokoládé (kakaó) termékekből és alkoholmentes italokból származik.

Táplálkozásban betöltött szerepe

A nyomelemnek a különböző betegségekben betöltött szerepét már régóta vizsgálják. Pótlását összefüggésbe hozták a cukorbetegséggel, a vérzsírértékek, a testtömeg csökkentésével és a testösszetétel változásával is.

  • 2-es típusú cukorbetegség és glukóz-intolerancia

Az EU-ban az erre vonatkozó engedélyezett állítás az élelmiszerekre alkalmazott, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások közösségi nyilvántartásában: „A króm hozzájárul a normális vércukorszint fenntartásához”. Krómhiányos állapotban a magas vércukorszint gyakori állapot, ami a nyomelem pótlásával visszafordítható. A csökkent glükóztolerancia és glükóz felhasználás, ami
az inzulin csökkent hatékonyságának az eredménye, szintén megfigyelhető krómhiányban. Annak ellenére, hogy erre vonatkozóan még nem létezik konszenzus, általánosságban elfogadható az a tény, hogy a króm javítja az inzulin hatását és ezáltal befolyásolja a szénhidrát-, zsír- és fehérje-anyagcserét. A krómhiány rontja a szervezet glükóz felvételének képességét és növeli az inzulin szükségletet. Ezért, 2-es típusú cukorbetegeknek vagy magas rizikócsoportba tartozó egyéneknek krómpótlást javasolnak. Alultáplált, csökkent glükóztoleranciában szenvedő csecsemők szintén jól reagáltak a szájon át adott pótlásra.  Az amerikai NHANES (National Health and Nutrition Examination Survey, Nemzeti Egészségés Táplálkozási Felmérés) adatbázisban 1999-2010 között 28503 egyén adatait vizsgálták, miszerint 58,3%-uk fogyasztott a megelőző 30 napban valamilyen étrend-kiegészítőt, ezen belül 29,5%-uk krómot tartalmazó terméket. Az eredmények azt mutatták, hogy a krómkészítményt szedő egyéneknek 27%-kal alacsonyabb volt a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata az ilyen nyomelemet nem szedő betegekhez képest. A krómot nem tartalmazó többi étrend-kiegészítő ugyanakkor nem csökkentette szignifikáns mértékben a cukorbetegség rizikóját.
Bár már számos kutatási eredmény arról számol be, hogy a króm kedvezően befolyásolja a szénhidrátanyagcserét, mégis a pótlására vonatkozó adatok nem meggyőzőek és gyakran ellentmondásosak. Az Amerikai Diabetes Társaság véleménye alapján nincs elegendő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a króm rutinszerű alkalmazása pozitív hatással bír a cukorbetegek vércukorszintjének szabályozásában. Továbbá a jelenleg hatályos magyar szakmai irányelvvel megegyezően nincs egyértelmű tudományos
bizonyíték, hogy a vitamin- és ásványi anyagpótlás előnyös az olyan cukorbetegek számára, akiknek nincs táplálkozási hiányállapotuk.

  • Zsíranyagcsere

Számos vizsgálat ellenére nincs világos magyarázat a nyomelemnek a vérzsírértékekre gyakorolt hatásáról. Egyes kutatások szerint érelmeszesedésben szenvedő, vagy magas koleszterinszinttel rendelkező, vagy béta-blokkoló (szív és érrendszeri betegségek elleni) gyógyszereket szedő egyéneknél 150-1000 µg/nap krómbevitel csökkenti az összes, az LDL („rossz”) koleszterin- és trigliceridszintet,
valamint növeli az apolipoprotein A koncentrációját (a HDL “jó” koleszterin összetevője). Más kutatások ezeket a jótékony hatásokat nem igazolták.

  • Testtömeg és testösszetétel

A króm tartalmú étrend-kiegészítőkről néhány tudományos vizsgálatban azt találták, hogy csökkentik a testzsírt és növelik az izomtömeget. Egy 24 vizsgálatot felölelő közlemény szerint napi 200-1000 µg króm pikolinát bevitel nem nyújtott szignifikáns előnyöket sem a testtömegre, sem testösszetételre vonatkozóan. Egy másik áttekintő közlemény szerint, ami randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatokat összegzett, a króm pikolinát tartalmú termékek hozzájárultak a testtömegcsökkenéshez a placebohoz képest, de a különbségek vitatható klinikai jelentőséggel bírtak.

  • Króm és gyógyszerkölcsönhatások

A szakirodalom leírja, hogy bizonyos gyógyszerek kölcsönhatásba léphetnek a króm tartalmú étrendkiegészítőkkel, főleg ha azokat rendszeresen fogyasztják. Ide sorolhatók egyes gyomorsav szabályozó készítmények (gyomorsavlekötők, protonpumpa gátlók, H2-receptor blokkolók), amelyek csökkenthetik a króm felszívódását vagy növelik kiválasztását, továbbá béta-blokkolók, kortikoszteroidok, inzulin, nem-szteroid-gyulladáscsökkentők, amelyeknek a hatása a nyomelemmel együtt fogyasztva fokozódhat, illetve növelhetik a króm felszívódását.

Táplálkozási Akadémia Hírlevél