El?z? cikkünk folytatása
Minthogy a citokróm c oxidáz felel az ATP b?séges keletkezéséért, az a sejt, amelyik b?séges energiához jut, jobban teljesít, akárhol is helyezkedik el a szervezetben. Ez azt jelenti, hogy ha több ATP áll rendelkezésre a májsejtekben, hatékonyabban tudnak méregteleníteni, a b?rsejtek több kollagént tudnak szintetizálni, mert az ATP minden sejtfunkcióhoz elengedhetetlenül szükséges.
Wunsch szerint a táplálékból szervezetünk h?-egyensúlyának csak mintegy egyharmadát nyeri ki.
A zsírokból és szénhidrátokból ATP keletkezik. Minél több közel-infravörös sugárzásban van részünk, annál kevesebb táplálék szükségeltetik a ‘termális homeosztázis’, h?mérsékletünk fenntartásához.
Itt érdemes különbséget tenni: a metabolizmushoz – anyagcseréhez – felhasznált energia legnagyobb része a táplálékból jön. De a normál testh?mérséklet fenntartásához (37 C fok) két mechanizmus járul hozzá:
energiatermelés a mitokondriumokban a táplálékból
és fotonenergia a napfény közel-infravörös sugárzásából, amely képes mélyen a szövetekbe hatolni, még a ruhán át is.
„A sugárzás behatol a testbe és ott átalakul hosszabb infravörös hullámhosszá. A testh?mérséklet fenntartásához ez nagyon fontos.”
Testünk energiatermelése tehát nem csak táplálékfelvétellel történik. Szükségünk van a fény bizonyos hullámhosszára is ahhoz, hogy az anyagcserénk optimálisan m?ködjön. Már ezért is életbe vágóan fontos a napozás egészségünkhöz.
Többet mond ez az ábra a bennünket ér? fény természetér?l, összetételér?l:
nappali fény izzólámpa fluorescens lámpa
halogén hideg fény? led meleg fény? led
Az ábrán látható, hogy az izzólámpa fényéhez képest még a meleg fény? LED világítás is csekély mértékben járul hozzá szervezetünk közel-infravörös igényéhez.