A közegészségügyi újítások ellenére a római birodalom hódításai együtt jártak a különféle, bélben megteleped? és küls? vérszívó él?sköd?k térnyerésével az ókori Európában – derítette ki régészeti bizonyítékok alapján a Cambridge-i Egyetem egyik kutatója.

A római birodalom híres számos higiéniai újításáról, köztük a mosakodási lehet?ségekkel is ellátott nyilvános többüléses latrinákról, a csatornarendszerr?l, a vezetékes ivóvizet biztosító akvaduktokról és a forró vizes közfürd?ir?l. Emellett törvényeket is hoztak azért, hogy városaikat tisztán tartsák a hulladéktól és ürülékt?l.
A legújabb régészeti kutatások feltárták, hogy mindezek ellenére az olyan bélparaziták elterjedtsége, mint amilyen az ostorgiliszta, az orsógiliszta, vagy az am?bás vérhast okozó egysejt? (Entamoeba histolytica), egyáltalán nem csökkent a római birodalom idején, s?t, egyenesen n?tt a korábbi vaskorhoz képest.
„A modern kutatás megmutatta, hogy a tiszta ivóvíz és az ürülék eltakarítása az utcákról mind csökkenti a fert?z? betegségek és paraziták veszélyét. Ezért várnánk azt is, hogy az olyan, ürülékkel és orális úton terjed? paraziták elterjedése, mint amilyen az ostorgiliszta és az orsógiliszta, visszaesett a római id?kben, ehelyett azonban fokozatos növekedést látunk. A kérdés az, hogy miért” – fogalmazott Piers Mitchell, a tanulmány szerz?je.
A Cambridge-i Egyetem régészeti tanszékének munkatársa a birodalom különböz? részein feltárt római latrinákból, temetkezési helyekr?l, textilmaradványokból, fés?kb?l és megkövesedett ürülékb?l származó régészeti bizonyítékokat használt fel kutatásához.
Piers Mitchell kimutatta azt is, hogy a rómaiak híres fürd?kultúrájuk ellenére semmivel sem voltak kevésbé tetvesek és bolhásak, mint a vikingek idején vagy a középkorban élt utódaik. Több feltáráson találták nyomát olyan, speciálisan tetvek kifésülésére használt fés?knek, amelyek használata a napi rutin részét jelenthette számos római alattvaló számára.
A kutató szerint ennek egyik oka az lehet, hogy a közfürd?k forró vize kedvezett az él?sköd?k terjedésének. Néhány fürd?ben csak ritkán cserélték a vizet, amelynek felszínén az emberi kosz és kozmetikum vastag rétegekben állhatott. „Nyilvánvalóan nem minden római fürd? volt olyan tiszta, mint amilyen lehetett volna”.
Az él?sköd?k terjedésére a másik magyarázata az lehet, hogy a rómaiak trágyaként használták az emberi ürüléket növénytermesztéshez. A modern kutatás szerint a módszer ugyan alkalmas a terméshozam növelésére, de együtt járhat a parazitapeték elszaporodásával, amelyek a termesztett növényekben túlélve fert?zhetnek.
„Lehetséges, hogy a higiéniai törvények, amelyek el?írták az ürülék utcákról való eltakarítását, végül a lakosság újrafert?z?dését okozták, mivel azt gyakran a term?földek trágyázására használták fel a városok körüli farmokon” – magyarázta Piers Mitchell.
A kutató a Parasitology cím? tudományos folyóiratban pénteken megjelent tanulmányában kitért arra is, hogy a bronzkorhoz és a vaskorhoz képest a rómaiak alatt különösen elterjedté vált a széles galandféreg. A kutató szerint ennek hátterében a rómaiak által igencsak kedvelt, halból, gyógynövényekb?l, sóból és egyéb ízesít?kb?l álló, garum nev? erjesztett szósz állhatott, amelyet a kulináris célok mellett gyógyszerként is alkalmaztak.
A kereskedelem segítségével a birodalom minden szegletébe eljutó szószt a rómaiak nem f?zték, hanem a napon erjesztették, így jó hordozója lehetett a halakban megtelepedett széles galandférgeknek – vélte Piers Mitchell, aki szerint az eredetileg Észak-Európában fellelhet? parazita térnyerése jó példája annak, milyen negatív közegészségügyi következményekkel járhat egy birodalom terjeszkedése.
„Az ókori paraziták elterjedését vizsgáló kutatás arra enged következtetni, hogy a római latrinák, csatornák és higiéniai törvények nem jártak nyilvánvaló el?nnyel a közegészségügyre nézve. A bél- és az olyan vérszívó paraziták elterjedtsége, mint a tet?, azt jelzi, hogy meglep? módon a római közfürd?k sem jártak ilyen jelleg? el?nnyel” – fogalmazott Piers Mitchell, aki szerint ha nem is tette egészségesebbé az embereket a római higiénia, legalább az illatukra kedvez? hatást gyakorolhatott.

MTI