(MTI) – A depresszió 2020-ra a második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegség lesz világviszonylatban a WHO el?rejelzése szerint; Magyarországon havi szinten kétszázezer ember szenved depressziós tünetekt?l.

A nemzeti egészségfejlesztés kérdései egyre nagyobb súlyt követelnek napjainkban, amelyekkel közösen kell megküzdeni. Ebben kívánt segítséget nyújtani a Magyar Újságírók Szövetségének (MÚOSZ) egészségügyi tagozata által megrendezett csütörtöki rendezvény, amely az egyik legfontosabb népegészségügyi kérdéssel, a depresszió témájával foglalkozott. Mivel az idei népegészségügyi programban a kormányzat a prevencióra helyezte a hangsúlyt, a rendezvény is ezt a célt támogatta. Az eseményen Bitter István professzor, a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli elnöke és Purebl György alelnök tartottak el?adást – közölték a szervez?k csütörtökön az MTI-vel.

A rendezvény el?adói felhívták a figyelmet arra, hogy fontos a depresszió tüneteinek és annak megtanítása, mikor forduljon a beteg vagy hozzátartozója segítségért. Beszélni kell a betegségr?l, csökkenteni a megbélyegzettség-érzést, emellett fontos az ellátórendszer er?sítése, az együttm?ködés növelése a betegek, hozzátartozók, civilek és az ellátórendszer között.
Magyarországon havi szinten kétszázezer ember szenved depressziós tünetekt?l, de alig 50 százaléka áll orvosi, gyógyszeres kezelés alatt. A depresszió bárkit érinthet, bár sokan nem szívesen vesznek err?l tudomást. Mások eltitkolják a betegséget a környezetük el?l, mert úgy érzik, ha beismerik állapotukat, hátrányos megkülönböztetésnek teszik ki magukat. Emiatt a depresszió sokszor felismeretlen marad, tüneteit mással magyarázzák.
A betegség legsúlyosabb következménye az öngyilkosság, amelynek száma Magyarországon közismerten magas. Az öngyilkosságok 80 százalékának hátterében depresszió áll. 2010-ben százezer emberb?l mintegy huszonöt lett öngyilkos Magyarországon, de az öngyilkossági kísérletek száma jóval magasabb, megközelít?leg 15-20 kísérlet jut egy halállal végz?d? esetre.

A depresszió elterjedéséhez a legújabb kutatások szerint nagy mértékben hozzájárul a mai világ rohanó tempója, ritmustalansága, a negatív életesemények, folyamatos stressz, ami felborítja az egyén saját viselkedésbeli és biológiai ritmusát. A rendszeres, napi életritmus megzavarásának komoly szerepe van a depresszió kialakulásában, így annak helyreállítása a betegségb?l való felépüléshez is szükséges.

A rendezvény szervez?i közölték, hogy 2013-tól egy magyar munkacsoport vezeti az EU egyik öngyilkosság- és depressziómegel?z? projektjét.