A vesekövesség a lakosság 3-4 százalékát érintő betegség. Maga a kő kemény, kristályos anyagból van, gyakran kalcium-oxalát, vagy más vegyület alkotja, amely a vizeletben kicsapódik, az esetek 80%-ában mindkét vese érintett. Az alábbi vizelethajtó cseppek…
Egyéb elnevezései: uborkaszagú fű, borracs, borrágó, báránynyelv, hegyes útifű, kerti ökörnyelv, pirítófű, ürömfű, ökörnyelv, tetővirág, A borágófélék családjába tartozó, a Földközi – tenger mellékéről származó, nálunk termesztett, néha elvadult formában is előforduló, dúsan serteszőrös, egyéves…
A harasztok törzsén belül jól elkülönül a zsurlók családja, amelyek közé a mezei zsurlót (Equisetum arvense L.) soroljuk. Egyéb ismert elnevezései: kannamosófű, békaláb, békarokka, bábaguzsaly, lófarkfű. Latin elnevezése a növény külső megjelenési formájára utal: a…
Egyéb elnevezései: gilice, gilice tövis, tövises iglic, ekenyűg, A hüvelyesek családjába tartozó, legelőkön, parlagokon, utak mentén gyakran előforduló, tövises szárú, bokros félcserje. Gyökere 30-40 cmhosszú, 1-2 cmvastag, agancsszerűen több fejű, egyszerű, vagy elágazó, mélyen barázdás,…
Egyéb elnevezései: csolyán,
A nagy csalán az egyik legismertebb gyom- és gyógynövény.Egész Európában elterjedt, hazánkban mindenütt közönséges.Üde, nedves erdők, vágások, szurdokerdők, gyomtársulások, mocsarak. Talajigénye nitrogén gazdag ideális számára például az ültetett akácos.
Egyéb elnevezései: kannamosófű, bábaguzsaly, cindrót, békarokka, fentőfű, A zsurlófélék családjába tartozó, nyirkos réteken, árokpartokon, töltéseken termő, érdes tapintású, virágtalan (spórás) növény. Gyökértörzse a talajban mélyen kúszó, elágazó, feketés színű. Kora tavasszal egyszerű, ágatlan spóratermő szárakat…
Egyéb elnevezései: boronafa, koronafa, ekegúzs, kininfa, kökönye, tövisfa, zabszilva,
Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye. Az 1-4 m magasra is megnövő cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű.A rövid hajtások tövisben végződnek.