A jövő kihívása: kicsit több növényi fehérje

a variety of gluten free grains (buckwheat, amaranth, brown rice, millet, sorghum, teff, red quinoa) i- top view

A következő 35 évben várhatóan harminc százalékkal fog nőni a világ népessége. Ezért nem csupán hatékonyabb élelmiszer-termelésre van szükség, hanem táplálóbb, biztonságosabb és megfizethetőbb élelmiszerekre is, amelyek csak korlátozott mértékben terhelik meg bolygónkat. Mindez hatalmas kihívást jelent, és „közvetlen intézkedéseket igényel a természeti erőforrások megőrzése, megóvása és javítása érdekében”.

Egyre kevesebb termőföld, víz- és energiaforrás áll rendelkezésre. Ennélfogva az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) öt stratégiai célkitűzése közül az egyik a mezőgazdaság termelékenységének és fenntarthatóságának javítására irányul. Ha megváltoztatjuk az étkezési szokásainkat és több növényi eredetű fehérjét fogyasztunk, azzal nemcsak az erőforrások hatékonyabb felhasználását valósíthatjuk meg, hanem étrendünk tápértékét is növelhetjük. A FAO 2016-ot a Hüvelyesek Nemzetközi Évének nyilvánította, hogy ezzel is megpróbálja felhívni a figyelmet a fehérjében gazdag zöldségnövények fenti előnyeire. A hüvelyesek olyan ehető magvak, amelyek hüvelytermésben nőnek. Ilyenek például a csicseriborsó, a száraz lencse és a csillagfürt. Nem tartoznak azonban ide a zölden betakarított növények (zöldborsó, zöldbab stb.), melyek zöldségnövénynek minősülnek.

Ha több magas tápértékű növényi táplálékforrásból származó fehérjét fogyasztunk, az jó az egészségünknek és bolygónknak is – a PROTEIN2FOOD kutatási projekt pontosan ezt szeretné elérni.

A PROTEIN2FOOD projekt céljai
A PROTEIN2FOOD elköteleződött a növényi eredetű fehérjeforrások minőségének javítása és fogyasztásának növelése mellett. A kutatók az olyan kiváló minőségű növényekre összpontosítanak, mint a quinoa, az amaránt és a hajdina, valamint a nagymagvú hüvelyesek, ideértve a csillagfürtöt, a lóbabot, a csicseriborsót és a lencsét is. Ezek a növények magas tápértékűek, és szinte minden talajon könnyedén termeszthetők. Jelenleg azonban elhanyagolható mértékű a fogyasztásuk Európában.

A projekt ambiciózus célkitűzése, hogy új és továbbfejlesztett növénynemesítési módszerek és növénytermesztés segítségével 25%-kal növelje a növényi eredetű fehérjetermelést, valamint 10%-kal növelje a fehérjenövények termesztésére használt európai földek területét. A projekt általános célja, hogy felgyorsítsa Európában az állati eredetű fehérjékről a növényi eredetű fehérjék fogyasztására való áttérést, ezáltal bolygónk szempontjából fenntarthatóbbá téve az étrendünket.

Dr. Sven-Erik Jacobsen, a projekt Koppenhágai Egyetemen dolgozó koordinátorának kijelentése szerint a PROTEIN2FOOD projektből származó új, fehérjében gazdag ételek segítségével „Európa fel fog kerülni a technológiai innovációk térképére”.

A PROTEIN2FOOD projekt bemutatása
A PROTEIN2FOOD projekt 2015 márciusában indult és öt évre szól. A projektet a Koppenhágai Egyetem Természettudományi Karának Növény- és Környezettudományi Tanszéke koordinálja. A multidiszciplináris projekt keretében tizenhárom ország tizenkilenc szervezete működik együtt, többek között a növénynemesítéssel, a mezőgazdasággal, az élelmiszer-összetevők előállításával és a termékek előállításával foglalkozó szakértők. A projekt keretében végzett kutatások és tevékenységek az alábbi hat területre oszthatók fel:

Növénytermesztés
A fehérjék kivonása és feldolgozása
Élelmiszer-feldolgozás
Piacelemzés
Fenntarthatósági értékelés
Kommunikáció, tájékoztatás és társadalmi innováció
A PROTEIN2FOOD projektet az EU kutatási és innovációs keretprogramja, a Horizon 2020 finanszírozza, a társadalmi kihívások 2. kategóriájában (Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, a tengerekkel és a szárazföldi vizekkel kapcsolatos kutatás, valamint a biogazdaság). Támogatási megállapodás száma: 635727.

eufic.org