(MTI) – Valóban ásítanak a magzatok a méhen belül – derítette ki egy brit kutatócsoport, amely szerint azonban nem az álmossággal, hanem az agyi fejl?déssel függ össze a jelenség.

    A 4D-ultrahangos felvételeken is látható jelenség a szakemberek szerint az agy fejl?déséhez szükséges. Az ásítás és más hasonlóan bonyolult izommozgások ugyanis idegi impulzusokat küldenek az agyba, ezzel „programozzák” a normális m?ködésre – olvasható a ScienceDaily.com cím? online tudományos magazinban.
Az újfajta ultrahang elterjedése óta számos képen látható, amint a magzat „ásít”. Ez vitát váltott ki a kutatók körében, többen azon a véleményen voltak, hogy ilyenkor a kicsik csak tátognak.
A brit Durham Egyetem munkatársai azonban 15 egészséges magzat követéses vizsgálata után immár biztosak abban, hogy nem pusztán err?l van szó.
A 24-36. terhességi hetek között készült felvételek elemzésekor azt figyelték, hogy milyen hosszan tartják a magzatok a szájukat „kattanásig” nyitva, és mennyi ideig tart a száj becsukása. Ezek az adatok ugyanis különböznek az egyszer? tátogás és az ásítás esetében.
Eredményeik szerint az ásítás gyakorisága – vagyis amikor a kicsik szignifikánsan hosszabb ideig tartották nyitva a szájukat, mint amennyi id?n át a becsukás tartott – kétszerese az egyszer? „tátogásnak” – írták a szakemberek a PLOS ONE cím? folyóiratban.
Az ásításról úgy tartják, hogy az „ragadós” az emberek között, de ez a tulajdonság a gyermekekben csak ötéves kor után alakul ki.
Korábbi kutatások szerint az ásítás fejl?dése „U alakú”, mert a koraszülöttek gyakrabban ásítanak, mint az id?ben világra jött babák, ugyanakkor a kisiskolások többször ásítanak, mint az óvodások.
Az új kutatás alátámasztani látszik a korábbiakat, mivel arra utal, hogy a magzatok a 24. terhességi hétben óránként átlag kétszer ásítanak, míg a 36. héten szinte egyáltalán nem.
Nadja Reissland, a kutatás vezet?je szerint az eredmények „arra engednek következtetni, hogy az ásítás és az egyszer? szájnyitás egyaránt a korai fejl?désben játszik szerepet. Maga az ásítás az agy meghatározott részeit készteti fejl?désre. Feln?ttként is talán amiatt ásítunk, hogy az agyunk felhívja a figyelmet arra, hogy fáradt, a magzati életben azonban éppen ellenkez?leg, az agyat készteti m?ködésre az ásítás.”
Reissland szerint a továbbiakban érdemes volna különböz? nem egészséges és kémiai anyagoknak kitett magzatok ásítását is vizsgálni, így az orvosok következtetni tudnának a magzatok esetleges rendellenességeire az ultrahangos vizsgálatok során látott ásításokból.