A kétnyelvűség fürgévé teszi az agyat idős korban

(MTI) – A gyerekkoruk óta két nyelvet használó id?s emberek agya nemcsak fürgébben m?ködik, hanem gyorsabban is tud váltani a kognitív feladatok között azokéhoz képest, akik csak egy nyelvet beszélnek – derül ki egy friss amerikai tanulmányból.

    A The Journal of Neuroscience cím? folyóiratban szerdán megjelent elemzésükben a Kentuckyi Egyetem tudósai aláhúzták, hogy eredményeik azt sugallják: bizonyos szellemi tevékenységek valóban hasznosak lehetnek id?sebb korban. Vizsgálataik során megállapították, hogy a kétnyelv? emberek agyi m?ködésében olyan minták különíthet?k el, amelyek az egynyelv?eknél nincsenek jelen.
Brian Gold vezetésével harminc, 60 és 68 év közötti, jó egészségi állapotban lév? koros emberrel végeztek kísérleteket, részben olyanokkal, akik a mindennapokban két nyelvet használnak, részben olyanokkal, akik csak egy nyelven tudnak. Agyuk m?ködését – a különböz? agyi régiók közötti véráramlás alakulását – funkcionális mágneses rezonancia képalkotással (fMRI) rögzítették.
A résztvev?knek agyuk rugalmasságának mérésére szolgáló kognitív (tanulási és emlékezési) feladatokat kellett végrehajtaniuk. Két különböz? – kör és négyzet – alakú ábrát mutattak nekik két, piros és kék színben: miután a minták felvillantak a képerny?n, meg kellett nevezniük vagy a formát, vagy a színt. Kés?bb már ide-oda ugráltak a formák és a színek között.
    Mindkét vizsgálati csoport jól oldotta meg a feladatokat, de a kétnyelv?ek gyorsabbak voltak, mint az egynyelv?ek. Az fMRI-képek ráadásul kimutatták, hogy az el?bbiek agya nemcsak fürgébbnek bizonyult, hanem kevesebb energiát is fogyasztott a frontális (homlok) lebeny kéregben. „Ebb?l arra lehet következtetni, hogy a két nyelven beszél? id?sek hatékonyabban veszik igénybe agyukat, mint egynyelv? kortársaik” – húzta alá Gold. 
A szakemberek kíváncsiak voltak arra is, hogy a kétnyelv?ség el?nye mikor jelentkezik az élet során. Ennek érdekében fiatal feln?ttekkel – átlagéletkorukat tekintve 31 évesekkel – végeztették el ugyanazokat a feladatokat. Mint el?re sejthet? volt, a résztvev?k gyorsabbak voltak, mint id?sebb társaik, ám kiderült az is, hogy a két kísérleti – kétnyelv?, illetve egynyelv? – csoport tagjai között nem mutatkoztak különbségek a kognitív képességeket illet?en ebben a korban. A tudósok szerint ez azt jelenti, hogy az egész életet végigkísér? kétnyelv?ség igazán az életkor el?rehaladtával fejti ki jótékony hatását az agy homloklebenyének a m?ködésére.
A tanulmányt ismertet? LiveScience szakportál megszólaltatta a Wayne Állami Egyetem id?sügyi szakért?jét, John Woodardot, aki nem vett részt a kutatásban. „A tanulmány az els?k között szolgáltat bizonyítékot arra, hogy kapcsolat van egyes kognitív ösztönz? tevékenységek, jelen esetben több nyelv napi alapon történ? használata és az agy m?ködése között” – mondta.