(MTI) – A fogszuvasodás néhány legkorábbi bizonyítékát fedezték fel a kutatók a mai Marokkó területén több mint 13 700 évvel ezel?tt élt k?korszaki vadászó-gy?jtöget? népek csontvázmaradványainak vizsgálatakor.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) ismertetett tanulmány szerint a korabeli emberek sok magas szénhidráttartalmú ételt fogyasztottak. A fogaik rossz állapota pedig azt sugallja, hogy gyakran szenvedhettek fájdalmaktól – adta hírül a BBC News.
„Egy bizonyos ponton a fogideg elhal, ám egészen addig, a fájdalom nagyon nehezen elviselhet?, és ha tályog is kialakul, akkor egyenesen kínzóvá válik az állkapocsra nehezed? nyomás miatt – magyarázta Louise Humphrey, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa. – Aztán persze a csont perforálódik és a tályog megsz?nik, és mi épp ennek a nyomait látjuk az általunk vizsgált állkapcsokon.”
A magas cukortartalmú ételek miatt a foglyukadás mára széles körben elterjedt problémává vált a modern társadalmakban, de nem volt mindig ennyire rossz a helyzet. A fogak sorsa akkor pecsétel?dött meg igazán, amikor az emberek földm?vel? közösségekbe tömörülve hozzáláttak a növénytermesztéshez és jóval több szénhidrátot kezdtek fogyasztani. A jelek szerint a korábbi vadászó-gy?jtöget? társadalmak esetében pedig a magas cukortartalmú növények okoztak problémákat.
A kutatók 52 olyan csontváz fogainak állapotát vizsgálták meg, amelyeket az elmúlt tíz évben tártak fel a kelet-marokkói Galambok barlangjában. A csontvázak a 13 700 évvel ezel?tti és 15 ezer évvel ezel?tti id?szak közötti periódusból származnak. Hármat kivéve a leletek mindegyikénél a fogszuvasodás jeleit észlelték a kutatók, akik az egyének megmaradt fogainak több mint felén lyukakat és egyéb károsodásokat fedeztek fel. Néhány esetben a száj egészségi állapota olyan rossz volt, hogy súlyosan ártalmas tályogok fejl?dtek ki.
A barlangnál talált vadnövénymaradványok arra utalnak, hogy az ott élt k?korszaki emberek rendszeresen fogyasztottak édes makkot, feny?magot, pisztáciát, illetve a csiga is népszer? csemegének számított körükben. Még ha létezett is bármilyen szájhigiénia a korszakban, az étrend kit?n? táptalajt biztosított a fogzománc szuvasodásáért felel?s savat termel? baktériumok számára. A fájdalom mellett az érintetteknek valószín?leg rendkívül rossz lehelettel kellett együtt élniük.
A szakemberek szerint bár az ottani emberek továbbra is gy?jtögettek vadnövényeket, viszonylag ül? életmódot kezdtek folytatni. Ezt bizonyítja a Galambok barlangjánál talált sírok hosszú sora és a növénymaradványokkal teli mély „hulladéklerakó”, amelyeknek köszönhet?en a kutatók nagy számú csontmaradványt tudtak megvizsgálni és az akkori táplálékozási szokások fényében tudták tanulmányozni a k?korszaki emberek szájának egészségi állapotát.
Humphrey szerint egyértelm?, hogy a vizsgált területen élt emberek kulturális okokra visszavezethet? változtatásokat eszközöltek a fogaikon. Az esetek több mint 90 százalékában ugyanis az egyik vagy mindkét fels?-középs? metsz?fog el lett távolítva. Azt azonban nem tudni, hogy vajon a lyukas fogakat is eltávolították-e.
A fogorvoslás legkorábbi bizonyítékai nagyjából 6500 évvel ezel?ttr?l származnak, amikor méhviaszt használtak a lyukak betömésére.

Kép forrása:BBC