Százszorszép-a hétköznapi szépség

KONICA MINOLTA DIGITAL CAMERA

A százszorszép (latin nevén Bellis perennis) hétköznapi évelő növény, amely egész Európában és Ázsiában honos. A napsütötte rétek, mezők, parkok gyakori virága. Olyannyira elterjedt, szinte mindenki ismeri, ezért sárga közepű, fehér fészekvirágzatát, szőrös tőkocsányait és tövénél sugarasan szétágazó levélzetét talán senkinek sem kell bemutatnom. Kevesen sejtik azonban, hogy ez az apró, szinte észrevétlen gyönyörűség tulajdonképpen mire jó.

százszorszépA százszorszép áprilistól novemberig szinte állandóan virágzik. Virágzata messze földön legendás arról, hogy a nappali fényben kinyílik, ám szürkületkor ismét becsukódik. Gyógyászati célokból elsősorban a virágzatát szokták leszedni, de sokan gyűjtik a leveleit is, és mindkettőt használják. Fontos tudni, hogy a százszorszép virágait közvetlenül szürkület előtt, azaz a becsukódást megelőzően érdemes leszedni, mert így őrizhetők meg leginkább a hatóanyagai. A begyűjtött levelek és virágok rendkívül gyorsan kiszáradnak, szárítani voltaképpen nem is szükséges őket, hiszen szinte egész évben rendelkezésünkre állnak. Tegyük azonban hozzá, hogy a tavasszal nyíló százszorszépek érnek a legtöbbet, a leghatékonyabbak.

Lehetetlen túladagolni

A növény egyik óriási előnye, hogy alkalmazása teljesen biztonságos. Kerüljön akár a salátákba, töltelékekbe, mézbe, vagy készüljön belőle tea, egyszerűen lehetetlen túladagolni. A százszorszép gyógyhatású összetevőket, nyálkaanyagokat, illóolajokat, flavonoidokat, cserzőanyagokat, triterpén szaponinokat, szerves savakat, ásványi anyagokat, inulint és cukrot tartalmaz. Támogatja a májműködést, epe- és lépbetegségeknél ugyancsak remekül használható. Belsőleg kiválóan alkalmazható légzőszervi betegségekben, mivel segíti a nyák felköhögését, emellett gyulladásgátló, összehúzó és sebgyógyító hatású. Enyhe vizelethajtó, ami segíthet a húgyutak gyulladásakor és vesegyulladásban. A százszorszépből készített tea csillapítja a menstruációs fájdalmat, bár ilyenkor rendszerint palástfüvet is tartalmazó keverékben használják.

Külsőleg is jól alkalmazható: betehetjük fürdővízbe, illetve a főzetéből pakolást készíthetünk. Hathatós segítséget nyújt nehezen gyógyuló sebek, fekélyek, különböző bőrbetegségek – például ekcéma, sömör, pikkelysömör, kiütések vagy akne – esetén. Öblögetőként jótékony hatással van a garat-, esetleg ínygyulladásra. Enyhén és szinte észrevétlenül fejti ki hatását, ezért is gyakran adagolják különböző gyógynövénykeverékekhez.

Növénycsaládjának egyetlen fajtája; latin neve egyszerűen annyit jelent: “áttelelő szépség”. Bár sokak számára úgy tűnhet, hogy a százszorszép teljesen érdektelen, hétköznapi, átlagos növény, az igazság ennek éppen az ellenkezője.

A nap, a fény jelképe

Elődeink valószínűleg kivételes, egyedülálló, páratlan növénynek tartották. Nevével ugyanis több antik görög mondában találkozhatunk, és mindenütt ugyanazt a “szerepkört” tölti be: olyan nimfák, istennők vagy királynők testesülnek meg benne, akik annyira erényesek és odaadók voltak, hogy életüket feláldozták egy másik ember boldogságáért.

A kelták kevésbé patetikusan viszonyultak a százszorszéphez, de ez a virág még számukra is a nap, a fény szimbóluma volt, amely nem hiányozhatott a tavaszi és őszi napéjegyenlőség ünnepeiről. A százszorszép számukra is a bűntelenség és a tisztaság jelképe volt, ezért minden kelta újszülött százszorszépből készült koszorút kapott, és a fiatal lányok is ilyen koszorúval díszítették magukat az első menstruációhoz kötődő rituálékon.

A növényhez mindemellett több népi hiedelem is kapcsolódik. Úgy tartották: képes szerelmet – méghozzá tiszta, hűséges és valódi szerelmet – hozni az ember életébe. Az egyik közismert hiedelem szerint: “ha szerelemre vágysz, legyen a zsebedben százszorszép virág”.

Szeret, nem szeret, szívből…

A százszorszép azonban nem csupán abban segít, hogy szerelembe essünk, egyszersmind a szerelem egyik legrégebbi tesztelési eszköze is. Virágainak tépkedésével nemcsak a kislányok szórakoznak, hanem nagyon sok nagylány, sőt akár idősebb hölgy is. “Szeret, nem szeret…” mondogatjuk sokszor nyaranta, a fűben heverészve. A virágszirmok száma szerencsére rendszerint páratlan, ezért a kedvező válasz több mint valószínű.

Édesanyám, talán azért, hogy ez a “játék a szerelemmel” ne legyen annyira egyhangú, tanított nekem egy kissé nehezebben megjegyezhető mondókát is, amit most megosztanék önökkel. Majd ha idén lecsücsülnek a réten, és kezükbe veszik ezt a hétköznapi kis virágot, kezdjék el suttogni a következőket: …szeret, imád, hűséges, biztosan, titkosan, nyilvánosan, epekedve, másik lányra vágyik, de a szerelem hervadozik, nem szeret, szeret, imád, hűséges, biztosan…

Forrás: Tereza Viktorova