(MTI) – Újabb lépcs?t jelenthet a számunkra legéget?bb kérdés – „mi tesz bennünket emberré?” – megválaszolásához egy nemzetközi kutatócsoport genetikai felfedezése.

A szakemberek olyan gént – az miR-941-et – találtak, amely valószín?leg alapvet? szerepet játszik az emberi agy fejl?désében, és talán még azt is megmagyarázhatja, hogy miként kezdtünk el szerszámot készíteni és beszélni. A gén kizárólag az emberben található meg, sem más f?eml?sökben, sem legközelebbi rokonunkban, a csimpánzban nincs jelen.
Az Edinborough-i Egyetem kutatói az emberi genomot hasonlították össze 11 más faj genetikai állományával, közöttük az egérével, a patkányéval, a gorilláéval és a csimpánzéval, hogy a legfontosabb különbségeket találják meg bennük. Eredményeik szerint – amelyeket a Nature Communications cím? folyóiratban publikáltak – az miR-941 gén csak az emberben található meg. Valamikor 1 és 6 millió évvel ezel?tt jelent meg, miután az emberi faj evolúciója elvált a többi emberszabásúétól.
  A gén a magasabb rend? agym?ködés két területére hat rendkívül er?sen: a döntéshozatalra és a nyelvi képességekre – e két tulajdonság különösképpen jelentékeny szerepet játszik emberi mivoltunkban – olvasható a ScienceDaily.com cím? online tudományos magazinban.
Mint az már köztudomású, a fajok közötti különbségeket a létez? gének megváltozása, törl?dése vagy duplikálódása okozza. A skót szakemberek azonban azt állítják, hogy az miR-941 már teljesen funkcionálisan, a nem kódolódó – korábban „hulladékként” nevezett – DNS-szakaszok közül emelkedett ki evolúciós szempontból viszonylag rövid id? alatt. Mindeddig nagyon nehéz volt ezt a folyamatot m?ködés közben megfigyelni.
Martin Taylor, a Genetikai és Molekuláris Orvostani Intézetben végzett kutatás vezet?je szerint „mint faj, az ember csodálatosan találékony – mind társadalmilag, mind technikailag képes egyidej?leg fejl?dni. Ez a vizsgálat megmutatja, hogy genetikai szinten is leleményesek vagyunk. Ez a molekula a semmib?l bukkant fel akkor, amikor fajunk éppen olyan drámai változásokon ment keresztül, mint a felegyenesedés, a hosszabb élettartam, a kommunikáció és az eszközhasználat elsajátítása. Most abban reménykedünk, hogy további, emberré válásunkra magyarázattal szolgáló új géneket találunk”.