Csökkenő légszennyezés ,növekvő egészség-szuper biciklipálya Dániában beszélgetési sávval

(MTI-Press) – Képzeljünk el egy 18 kilométer hosszú, simára aszfaltozott, keresztez?dések nélküli, szántóföldek, erd?k, tavak és kertek között kanyargó bicikliutat, amely mellett – egymástól egyenl? távolságokra – jó néhány leveg?pumpát is elhelyeztek. Sok dán számára ez jelenti a reggeli munkába járás útvonalát. Susan Nielsen 59 éves tanár egyike azoknak, akik használják az ország els? „biciklipályáját”. „Nagyon örülök, hogy jobb lett az út borítása” – mondta, néhány pillanatra megszakítva negyven perces, az Albertslund nev? el?városból, a pálya végpontjáról Koppenhágába vezet? útját.
Az áprilisban átadott szuperbicikliút az els? abból a huszonhatból, amelyet építeni fognak, hogy a Koppenhágába – vagy onnan máshová – munkába járókat a kerékpár használatára ösztönözzék. Az ötlet a várostervez?ké, akik tovább akarták növelni a bicikli használatát egy olyan régióban, ahol a lakosok fele eddig is kerékpárral járt munkába vagy iskolába.
„Nagyon jók vagyunk, de még jobbak akarunk lenni” – idézte a The New York Times cím? amerikai lap Brian Hansent, a koppenhágai közlekedéstervezés vezet?jét.

Öt kilométeres körben használják a járm?vüket

? és munkatársai meglátták a lehet?séget az el?városi ingázókban, akiknek a zöme gépkocsival vagy tömegközlekedési eszközzel érte el a várost.
„A tipikus kerékpárosok öt kilométeres körben használják a járm?vüket. Ezért azt kérdeztük magunktól, hogyan tudnánk rávenni ?ket arra, hogy hosszabb útra is biciklivel menjenek” – mesélte Hansen, akinek az irodájában a fogason ponchók lógnak, amelyeket a bicikliz? munkatársak igénybe vehetnek, ha esik az es?.
Úgy döntöttek, hogy az autópályákhoz hasonlóvá teszik a bicikliutakat. Bár Koppenhága körül kerékpárutak elég s?r? hálózata épült ki, az egyes településeken eltér?ek az el?írások, ezért el?fordul, hogy egyes útszakaszokon nem megfelel? a burkolat, rossz a világítás, télen nem megfelel? a hóeltakarítás, és nem elég biztonságosak a keresztez?dések.
„Úgy nem m?ködik a dolog, hogy van egy jó út, amelynek a közepén egy szakaszt hó borít. Azon nem fognak munkába menni az emberek” – magyarázta Lise Borgstrom Henriksen, a biciklipályák fenntartójának szóviv?je.
Koppenhága és huszonegy kisebb település önkormányzata fogott össze azért, hogy egybefügg?, húsz kilométerig terjed? hosszúságú, szabványosított utakból álló hálózatot hozzanak létre. „Azt akarjuk, hogy az emberek ezeket az utakat az autóbusz, a gépkocsi, vagy a vonat komoly alternatívájának tekintsék” – húzta alá Hansen.

Bolond, aki gépkocsival akar menni

A terv széles kör? támogatást kapott egy olyan országban, amelynek bal- és jobboldali törvényhozói egyformán s?r?n járnak kerékpáron munkába.
A Dánia F?városi Körzete nev?, a közkórházakért és a regionális fejlesztésért is felel?s politikai testület 1,6 millió dollárt adott a szuperbicikliút projekt megvalósítására. Hogy mi köze a biciklizésnek a közkórházakhoz?
„A kórházakkal kapcsolatban a legf?bb gondunk mindig a költségek csökkentése” – fejtette ki Lars Gaardhoj, az egyik regionális képvisel?testület tagja, aki három kisgyerekéért jár kerékpáron. „Az orvosok körében pedig elterjedt az a mondás, hogy az a legjobb páciens, akit sosem látnak. Bármi, amivel csökkentjük a környezetszennyezést, a járm?forgalmat, hozzájárul ahhoz, hogy az emberek egészségesebbek és talán boldogabbak legyenek.”
A szuperbicikliútnak köszönhet?en az ingázók mind inkább a kerékpárt választják, mert az a leggyorsabb és legkényelmesebb közlekedési eszköz. „Nem azért történik így, mert a dánok inkább környezetbarátok. És nem is azért, mert nem azt eszik reggelire, amit mások” – fogalmazott Gil Penalosa, a 8-80 Cities nev?, a városok egészségesebbé tételén munkálkodó kanadai szervezet ügyvezet? igazgatója.
Lars Gemzo, a Gehl Architects nev? cég egyik tulajdonosa szerint Koppenhágán belül több útra a bicikli a legjobb megoldás. „Bolond, aki közepes távolságra gépkocsival akar menni. Csak az idejét vesztegeti” – jegyezte meg.

Beszélgetési sávok 🙂

A dán statisztikák szerint minden tíz kilométeren, amelyet gépkocsi helyett kerékpárral tesznek meg, 1,6 kiló szén-dioxid-kibocsátás takarítható meg, és durván 22 forintnyi egészségügyi kiadás. Sokan ugyanakkor az örömöt tartják a biciklis ingázás legf?bb hasznának.
„Ha félórát kerekezik az ember, attól igazán jól érzi magát” – bizonygatta Henrik Dam Kristensen közlekedési miniszter, aki teljes szívvel támogatja a kerékpárpálya-építési programot.
Frits Bredal, a Dán Kerékpáros Szövetség kommunikációs f?nöke szerint a szuperbicikliutak nem tökéletesek. „Az ideális az lenne, ha nem volna rajtuk vörös közlekedési lámpa, és egyetlen gödör, akadály sem, hanem valódi szuperpályák lennének” – közölte.
Koppenhágában számos, a kerékpározással kapcsolatos újítást tesztelnek. Egyeseket, például a lábtámaszokat és a „zöld hullám” technológiát, vagyis a közlekedési lámpáknak a kerékpárosok haladási sebességéhez igazítását már bevezették a szuperutakon. Mások, például a megfelel? szögben megdöntött, kényelmesen használható szemetesládák és a „beszélgetési” sávok, ahol ketten kerekezhetnek egymással beszélgetve, ezután jelenhetnek meg a hosszabb utakon.

Így még élvezni is lehet

A következ? szuperpálya a t?le északnyugatra lév? Furesóval fogja összekötni Koppenhágát.
A köztük már meglév? bicikliút egy szép erd?n halad keresztül, amely éjszaka nagyon sötét. A múlt télen, hogy megfeleljen a szuperpályákkal szemben támasztott követelményeknek, Fureso napelemes lámpákat próbált ki.

„Az emberek nagyon örültek neki. Az egyik kerékpáros azt mondta, úgy érzik, hogy a trollok vigyáznak rájuk” – mesélte Lene Hartmann furesói klímaprojekt-vezet?.

Néhány évvel ezel?tt Karsten Bruun Hansen furesói lakos kitalálta a „biciklibuszt”, vagyis azt, hogy a kerékpározók összeállnak, együtt haladnak, és rendszeresen váltják egymást az élen, hogy mindig más fogja fel a szelet. Ennek mintájára a városi önkormányzat bevezette a „biciklibuszt” az iskolába járó gyerekeknek is.
Hansen úgy becsüli, hogy egy tonna szén-dioxid-kibocsátást spórol meg évente a kerékpározással. Véleménye szerint a szuperbicikliutak több embert fognak kerékpározásra ösztönözni. „Munkába járni muszáj. Így viszont az ember még élvezi is” – mutatott rá.