(MTI) -Ternák Gábor professzor szerint a minap közzétett amerikai megfigyelések alátámasztották hét évvel ezel?tti felfedezését, amely szerint az antibiotikumok fogyasztása hatással lehet az emberi növekedésre, elhízásra. 
    Hét évvel ezel?tt, 2005-ben a Medical Hypotheses cím? folyóiratban publikálta Ternák Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Karának tanára azt a feltételezését, hogy az antibiotikum fogyasztás és a környezeti antibiotikum szennyezés hatással lehet az emberi növekedésre és elhízásra. 
Ezt a feltételezést támasztotta alá a szakfolyóiratban augusztus 21-én publikált amerikai eredmény, amely szerint kutatók 11 532 gyermeket vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy az öt hónapnál fiatalabb korban antibiotikumot kapott gyermekek csoportjában 22 százalékkal nagyobb valószín?séggel magasabb volt a túlsúlyosság mérésére alkalmas testtömegindex (BMI), mint azoknál, akik nem kaptak antibiotikumot.
Ternák professzor szerint ez a megfigyelés olyan horderej? lehet, mint például a koleszterin és érelmeszesedés összefüggéseinek felismerése, vagy hogy egy baktérium szerepet játszik a gyomorfekély kialakulásában. 
„Már hosszú ideje felismerték, hogy az állatok fejl?désében, növekedésében, hízásában fontos az antibiotikumok szerepe. Én pedig feltételeztem, hogy a táplálékláncba bekerült antibiotikumok befolyásolhatják az emberiség növekedését, gyarapodását is. Miközben számtalan kísérletet végeztek a világban az antibiotikumok hatására megváltozott folyamatok megfigyelésére, melyek az elhízást segítik el? (megváltoztatják a bélflóra m?ködését, így több táplálék felszívódását teszik lehet?vé, ezzel gyorsítják az elhízási folyamatot az arra hajlamosoknál), kevés klinikai megfigyelésr?l értesülhettünk” – magyarázta Ternák Gábor az MTI-nek.
„Internetes szakmai fórumon olvastam a napokban amerikai kutatók publikációját, amelyben a megfigyelt 11 532 gyerekr?l írnak, közülük, akik 5 hónapos kor el?tt kaptak antibiotikumot 22 százalékkal több volt az elhízott, mint azok között akik nem kaptak. Erre a jelenségre felfigyelve alátámasztották a 7 évvel ezel?tt publikált hipotézisemet. Ez olyan horderej? felismerés, amely az utóbbi 20 évben különösen a fiatal korban megfigyelt jelenségekre is választ adhat, nevezetesen arra, miért fejl?dnek rohamosan, érnek el átlagon felüli magasságot és híznak el gyerekek.” – hangsúlyozta Ternák Gábor.
„Valószín?leg komoly szerepe van ebben a túlzott antibiotikum fogyasztásnak és a környezetb?l származó antibiotikum szennyezésnek. Mivel a gyermekkori elhízás hajlamossá tesz a cukorbetegség kialakulására is, ennek az összefüggésnek további kutatása is nagy jelent?ség? lehet” – tette hozzá.
Ternák Gábor közölte, az amerikai kutatók „sajnos elfelejtették beírni a hivatkozási címjegyzékbe nevét, nem hivatkoztak a cikkére sem, ezt ? szóvá is tette, észrevételét tudomásul vették”.