„Szinte minden, a kés?bbiekben halálhoz vezet? betegséget oki kapcsolat f?z  az alváshiányhoz”- mondja Matthew Walker, a Kalifornia Egyetem pszichológia és idegtudomány professzora. „Jó munkát végeztünk az élettartam meghosszabbítása terén, de az egészség tartamának meghosszabbításában nem jeleskedünk. Mi úgy látjuk, hogy az alvás megjavítása volna az az út, ami segíthetne egészségesnek maradni.”

A kevés vagy rossz alvást az Alzheimer-kórral, szívbetegséggel, elhízással, cukorbetegséggel és sztrókkal szokták összefüggésbe hozni.

Noha az id?sebb emberek kevésbé veszik észre, mint a fiatalok (és kevésbé panaszkodnak) a tompaságra az agyukban és az alváshiány többi jelére, a tudomány felfedte már a rossz alvás és kognitív romlás együtt járását.

Az egybefügg?, mély alvás gyakran már a harmincas éveinkben átadja a helyét a megszakított, nem kielégít? alvásnak, már ekkor kezd kialakulni az alváshiánnyal kapcsolatos kognitív és fizikai állapotromlás.

A gyógyszeripar ugyan ellátja a rossz alvókat számtalan tablettával, de Walker professzor figyelmeztet, hogy azok a természetes alvásnak csak gyenge utánzatát tudják nyújtani.

„Ne gondolják, hogy a szedálás valódi alvás, mert nem az.”

Az alvással foglalkozó szakirodalom áttanulmányozása során Walker professzor és munkatársai idéznek olyan munkákat, amelyek kimutatják, hogy az öreged? agynak nehézséget okoz az olyan lassú agyhullámok generálása, amelyek megteremtik a gyógyító mélyalvást, csakúgy, mint azoknak a molekuláknak az el?állítása, amelyek stabilan képesek átkapcsolni az agyat alvásból ébrenlétbe.

Az öregedéssel csökken a NREM alvás (mélyalvás, amelyben nincs gyors szemmozgás) vagyis a lassú hullámú alvás.

A fiatalságra jellemz?, egészséges lassú hullámok az információt segítenek ‘felhozni’ a hippokampuszból, ami az agy rövid távú raktára, a prefrontális kéregbe, ahol az információ megszilárdul és hosszú távú tárolásra kerül.

„Sajnos, éppen ezek a típusú agyhullámok csökkennek jellemz?en, ahogy öregszünk, és éppen most kezdünk rájönni, hogy ez vezet a memória hanyatlásához a kés?bbiekben.”

A másik nehézséget az alvást stabilizáló, az ébrenlétbe átmenetet segít? idegi kémiai molekulák szabályozásának romlása jelenti. Az egyik ezek közül a galanin, ami el?mozdítja az alvást, a másik az orexin, ami ezzel szemben az éberséget mozdítja el?. Az alvás-ébrenlét ritmusának felborulása az id?sebbeket egész napra fáradttá teszi, éjszaka viszont nem engedi pihenni.

Mindamellett, nem mindenkinél van ez így. „Ahogy egyes embereknek jobban sikerül az öregedés, némelyek jobban is alszanak. Ez a terület még feltárásra vár.”

Kutatják az alvás min?ségének nem gyógyszeres javítását is: elektromos stimulálással és akusztikus eszközökkel, metronómhoz hasonló szerkezettel, ami lelassítja az agy ritmusát. A gyógyszerek biztosan nem megfelel?ek erre a célra.

„Az Amerikai Orvosok Kollégiuma elismerte, hogy az altató tabletták nem jó választ adnak az alvásproblémákra. Az altatók szedálják az agyat, nem a természetes alvást segítik. Jobb megoldást kell választanunk arra, hogy helyreállítsuk az id?sekben az egészséges alvást. Kutatásunknak is ez az egyik célja.”

„Korábban arról folyt a vita, hány órát szükséges aludni. Már tudjuk, lehet, hogy elegend? ideig alszik valaki, de nincs meg az alvásnak a min?sége. Az alvás min?ségét is értékelni kell. Valójában mind a kett?re, az alvás mennyiségére és a megfelel? min?ségére is szükségünk van”- érvelt Walker professzor.

Forrás:Független.hu