G?z József Miklós írja:  – Gyógyszerfogyasztó nép vagyunk – tartják. Ennek egyik nemkívánatos következménye, hogy a szervezetünkben fel nem szívódott vagy be sem vett gyógyszerek nagy része a csatornahálózatban köt ki, onnan pedig az él?vizekbe – és ha azokból nyerünk ivóvizet, végül a csapvízbe kerül. Hasonló sors vár a szervezetünkben történ? gyógyszerlebomlás során keletkez? anyagokra is. Budapesten évente 20 tonna gyógyszer kerül a Dunába.   
Az els? megdöbbent? észlelések arról szóltak, hogy férfi és n?i hormonokat fedeztek fel a Dunában, illetve a bele folyó szennyvizekben. A felfedezések azért történhettek meg, mert az analitikai eljárások a korábbiaknál jóval érzékenyebbé váltak. Így például már olyan vegyületet is ki tudnak mutatni, amelyb?l egy köbdeciméter vízben csupán egy milliomod gramm található.
A szennyvíztisztítók nem készültek fel az ilyesfajta a szennyez?désre. Korábban azt gondolták, hogy a gyógyszermaradványok spontán lebomlanak, és mire a tisztított szennyvíz az él?- vagy öntöz? vizekbe kerül, már nem marad bel?lük semmi. Így ezeknek az anyagoknak az eltávolítása nem volt szempont a szennyvíztisztítók technológiái fejlesztéséiben.

Állatokra és emberekre egyaránt veszélyt jelentenek

A szteroid vegyületcsaládba tartozó n?i és férfi hormonok veszélyt jelentenek az él?világra. Az ilyen vegyületek által szennyezett vizekben él? halaknál hermafroditizmust, s?t feminizálódást, n?ivarúságot is megfigyeltek hím egyedeknél. Nem kevésbé veszélyes a hormonhatás a parti sz?rés? felszíni vizekb?l el?állított ivóvíz fogyasztói számára, hiszen az állatvilágban megfigyelt tünetek az embereken is jelentkezhetnek, nem is beszélve a hormontúladagolás rákképz? hatásairól.
A további vizsgálatok arra irányultak, vajon az egyre divatosabb nem szteroid fájdalomcsillapító és gyulladásgátló gyógyszerek úgyszintén el?fordulnak-e a szennyvízben. Az eredmény itt is pozitív lett, az ilyen gyógyszereket (amelyeket sokan marokszám szednek a tévéreklámok nyomán) több ország, közöttük Brazília, Hollandia, Kanada, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Szlovénia és az Egyesült Államok kutatói kimutatták a talajvízben, a folyók és a tavak vizében – Németországban még a csapvízben is.
Észrevették azt is, hogy bizonyos nem szteroid típusú gyulladásgátlók még ebben a csekély koncentrációban is rendellenességet okoznak például a halak uszonyainak fejl?désében. Nem hanyagolhatók el az el?re nem látható, így kezelhetetlen kémiai átalakulások sem, amelyek a különböz? szennyez?k és módosult vegyületeik között lejátszódhatnak. A gyulladásgátlók mellett a sejtosztódást, tehát a rákos sejtek képz?dését is gátló citosztatikumok, antibiotikumok, hormonok, klórfenolok és a nehézfémek érdemelnek még különös figyelmet ebb?l s a szempontból.
Az Európai Unió több veszélyesnek min?sített vegyületcsaládnak meghatározását szabályozza, amelyek közé többek között a rovarirtók, illékony aromás vegyületek, halogén- és foszfortartalmú szerves vegyületek tartoznak. Az elmúlt néhány év kutatási eredményeinek köszönhet?en valószín?, hogy a közeljöv?ben ezek a vegyületcsaládok vízben maradható koncentrációinak szabályozása is megtörténik.

Új technológiák

Az új kihívásra reagáltak a kutatók és a szennyvíztisztítással foglalkozó vállalatok is.
A Szegedi Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén m?köd? környezetkémiai kutatócsoport a nem szteroid gyulladásgátló és fájdalomcsillapító gyógyszerek közé tartozó ketoprofennel végeztek kísérleteket. Ezt a gyógyszercsaládot enyhe és középsúlyos reumás-, izom-, fej-, fogfájás esetén alkalmazzák. A kutatók e vegyületek lebontásával kapcsolatban végeztek vizsgálatokat. Módszereik többek között az ózon, illetve az ultraibolya sugárzás bontó hatásán alapulnak. A szennyvíz ezeknek a sugaraknak a hatására megszabadulhat a nem kívánt gyógyszerekt?l.
Más utat követtek a nyíregyházi székhely? Nyírségvíz, Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornam? Zrt. szakemberei. ?k a mikrobiológiai módszereket választották a helyi f?iskola kutatóinak közrem?ködésével. Megvizsgálták a nem szteroid gyulladás- és fájdalomcsillapító hatóanyagok mikrobiális lebontási lehet?ségeit, és azok beillesztését a modern, úgynevezett eleven iszapos szennyvíztisztítási technológiákba. A módszer lényege, hogy olyan mikrobákat juttatnak el a szennyvíztisztító m?ben keringetett szennyvízbe, amelyek képesek az adott vegyületcsoport lebontására. Az el?bb laboratóriumban, majd félüzemi méretekben elvégzett kísérletek azt mutatták, hogy a mikroorganizmusokkal beoltott szennyvízben néhány nap alatt drasztikusan apadt a megcélzott vegyületek mennyisége. A folyamat végén azok koncentrációja annyira lecsökkent, hogy gyakorlatilag nem jelentenek veszély a felszíni vizek számára. Ráadásul – mint ez már a Levelek nev? község szennyvíztisztítójában végzett kísérletek után kiderült – az eljárás beilleszthet? a hagyományos szennyvízkezelés technológiai folyamatába is.
A kidolgozott módszerrel megpályázták azt a regionális innovációs díjat, amelyet a három megye területét összefogó Debreceni Akadémiai Bizottság, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Hajdú-Bihar és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kereskedelmi és iparkamarák alapítottak. Az eredményeket a zs?ri is elismerte, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kereskedelmi és iparkamara területén az idén a Nyírségvíz Zrt. kapta meg az innovációs díjat.

(MTI)