Az altató szakorvosjelöltek tíz százaléka ügyel úgy Magyarországon, hogy nincs elérhet? intenzíves szakorvos a kórházban, ezért a rezidensek gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy életveszélyes állapotban lév? beteget egyedül kell ellátniuk.

Minderr?l a Magyar Rezidens Szövetség alelnöke,Varga Dóra beszélt az MTI-nek Siófokon, a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság 40. kongresszusán. Egy friss felmérés alapján arra is felhívta a figyelmet, hogy az orvosok elvándorlása min?ségi szempontból is egyre jobban veszélyezteti a biztonságos betegellátást.

Az elmúlt két évben az altató szakorvosok voltak a legtöbben, akik a külföldi munkavállalást választották. Az elmúlt öt évben 341 aneszteziológus szerzett szakvizsgát, közülük csak 182-en hosszabbították meg a munkavégzéshez szükséges engedélyüket, vagyis legfeljebb ennyien döntöttek az itthoni munkavégzés folytatása mellett. Azt viszont nem tudni, hogy valójában hányan élnek ezzel a lehet?séggel.

Varga Dóra elmondta, hogy az összes szakképzésben részt vev?, illetve az elmúlt öt évben szakvizsgát szerz? fiatal intenzív aneszteziológusnak elküldött kérd?ívet április elejét?l május elejéig 175-en, 82 rezidens és 93 szakorvos töltötte ki. A rezidensszövetség a felmérés eredményét Szócska Miklós egészségügyi államtitkárnak is eljuttatja.

A kérd?ívet kitölt? rezidensek 55 százaléka, míg a szakorvosok 53 százaléka biztosra mondta, hogy külföldre fog menni, míg a biztos maradást csak 16, illetve 17 százalék választotta. A szakorvosok 70 százaléka még ebben az évben el akar menni, minden másodiknak már el?szerz?dése is van. A kérd?ívre adott válaszok alapján a távozás mozgatórugója els?sorban a megélhetés, minden ötödik rezidens pedig a szakmai fejl?dést tartotta a legmotiválóbb tényez?nek. A kérd?ívet kitölt? szakorvosok 91 százaléka vallotta azt, hogy szokott fiatalabb kollégákat oktatni. Ezt az arányt árnyalja, közülük tízb?l heten azt értik oktatáson, hogyha egy rezidens megkérdezi ?ket egy konkrét esetr?l, akkor arra válaszolnak.

A Magyar Rezidens Szövetség vezet?i is tisztában vannak azzal: Magyarországon nem megvalósítható, hogy mindig minden m?t?ben legyen szakorvos. Ezzel együtt megdöbbent?, hogy vannak rezidensek (a kérd?ívet kitölt?k hat százaléka), akik úgy végeznek altatást, hogy korábban soha nem volt velük szakorvos a m?t?ben.
Varga Dóra azt is elmondta: tud olyan f?városi kórházat, ahol az intenzív aneszteziológus rezidenseket nem szakorvos, hanem „tapasztalt asszisztensn?k” tanítják meg arra, hogyan kell altatni. Ezek a szakorvosjelöltek az els? pillanattól kezdve más orvos felügyelete nélkül dolgoznak.

A rezidensek 70 százaléka ad rendszeresen „intenzív terápiás konzíliumot” akut kórképekr?l szakorvos jelenléte vagy konzultáció nélkül, ami azt jelenti, hogy a rezidens egyedül dönti el: felveszi-e az adott beteget az intenzív osztályra. Ha igen, akkor terápiás javaslatot ad, „eldöntve a beteg sorsát”.

A felmérés alapján ezen rezidensek 40 százaléka már az els? évben, 75 százaléka az els? két évben mindennapi munkája során ad önállóan konzíliumot. A kérd?ívet kitölt? szakorvosok csupán egy százaléka vélte úgy, hogy egy rezidens már az els? két évben alkalmas lenne erre a feladatra.

A szakorvosjelöltek tíz százaléka ügyel úgy Magyarországon, hogy nincs elérhet? intenzíves szakorvos a kórházban. A kérd?ívet kitölt? szakorvosjelöltek 60 százaléka került már úgy kritikus helyzetbe beteggel, hogy nem találta a szakorvost, vagy a segítség nem ért oda id?ben, így a rezidensnek önállóan kellett cselekednie. Mint Varga Dóra kiemelte, a „kritikus helyzet” azt jelenti, hogy azonnali szakszer? beavatkozás nélkül a beteg túlélési esélyei jelent?sen romlanak. Példaként elmondta: egy els? éves rezidensnek élete második ügyeletében három kritikus állapotú traumás sérültet kellett ellátnia, mindezt egy olyan helyiségben, ahol a felszerelés is hiányos volt. Egy másik szakorvosjelöltnek egy sürg?s császármetszés során kellett önállóan döntenie, amikor a szül? anya és gyermeke élete is veszélyben forgott.

A kritikus helyzetet követ?en a rezidenseket a f?nökök kétharmada megdicsérte. Varga Dóra szerint viszont elkeserít?, hogy az erre vonatkozó kérdésre adott szakorvosi válaszok szerint csupán az esetek 11 százalékában tettek lépéseket annak érdekében, hogy a jöv?ben ilyen helyzet többé ne fordulhasson el?.

Egy ismertté vált esetben a budapesti Szent János kórházban 2010 szilveszterén egy kezd? rezidenst egyedül hagytak az idegsebészet ügyeletén. Szabó Máté ombudsman ennek nyomán hivatalból vizsgálta a kórházi ügyeletet, illetve a rezidensek foglalkoztatását.Egy múlt csütörtöki konferencián Farkas Zsuzsanna, az Alapvet? Jogok Biztosa Hivatalának jogi f?referense kifejtette: a hatályos rendelet szerint a rezidens csak szakmai felügyelet mellett végezhet egészségügyi tevékenységet. A hivatal megkeresésére a Nemzeti Er?forrás Minisztérium azt felelte: nem egyértelm?, hogy a „szakmai felügyelet” a gyakorlatban mit jelent. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke ugyanezen a konferencián hívta fel a figyelmet arra, hogy a betegek nem tudhatják, milyen szakmai felkészültség? és mennyit pihent orvos látja el ?ket, így mind a betegek, mind a fiatal orvosok kiszolgáltatott helyzetben vannak.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szabályozása szerint mindenkinek viselnie kell a kit?z?t, amely jelzi, hogy valaki szakorvos vagy rezidens. Varga Dóra ennek kapcsán megjegyezte, van olyan szakorvosjelölt, aki két év alatt több intézményben is dolgozott intenzív aneszteziológus rezidensként, és sehol sem kapott kit?z?t

Forrás:MTI (május5)