Egy finn vizsgálat szerint a születéskor vékony méhlepény jelent?sen növeli a hirtelen szívhalál kockázatát. Az International Journal of Epidemiology szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerz?i a szívbetegségek okait már a megszületés el?tti id?szaktól tanulmányozták. Helsinkiben 1934 és 1944 között 6370 kislány és 6075 fiú jött a világra úgy, hogy az anya terhességének fontos adatai mellett a szülés részleteit is följegyezték.
       Ezek a gyermekek rendszeres vizsgálatokra is jártak, majd egészségük alakulása, haláluk körülményei is a statisztikai adatokból pontosan kideríthet? volt. A várandós asszony és az újszülött súlyát, hosszát akkoriban ugyanúgy följegyezték, mint a terhesség id?tartamát. Ezek mellett megmérték a méhlepény méretét és vastagságát is.
       A nemzetközi munkacsoport David Barker vezetésével ezeket a számokat értékelte. Barker professzor hangsúlyozta: „mind több kutatás foglalkozik azzal, hogy a koszorúér-betegség kialakulása már a megszületés el?tti id?szak eseményeit?l is függ. A magzati fejl?dés már az anyaméhben megszabhatja az újszülött sorsát”.
       Az el?z? évtizedek során a múlt század harmincas-negyvenes éveiben született gyermekek közül a fiúknak 2,7 százaléka, a lányoknak 0,7 százaléka fejezte be életét hirtelen, betegség által megmagyarázhatatlan szívhalállal.
       A hirtelen szívhalál edzésben lév?, kiváló sportolók körében is el?fordul és ezek nem kis hányada fiatal kora ellenére már panaszt és tünetet nem okozó, korai koszorúér-betegségben szenvedett. A finn vizsgálat értékelésébe csak olyanok halálozási adatait vették be, akiknél ilyen eltérés nem fordult el?.
       Kiderült, hogy másfélszer gyakoribb volt a hirtelen szívhalál azok között, akiknek a méhlepénye az átlagosnál vékonyabb volt. Ez azt jelentette, hogy ezek a méhen belül rosszabb vérellátást kaptak és a kutatók feltételezése szerint az autonóm idegrendszer fejl?dése is károsodást szenvedett. A hirtelen halált okozó szívritmuszavar ennek is lehetett a következménye.

(MTI; Matos Lajos)