(MTI) – A mai ember két órával kevesebbet alszik, mint a száz éve élt el?dje, és a n?k között több a rossz alvó, mint a férfiak körében – egyebek mellett ez derül ki a Benyovszky Orvosi Központ által az alvászavarok hátterének feltárására indított kutatási program eddigi eredményéb?l.

    Az els? lépésként ezer feln?ttre kiterjedt vizsgálat alapján összegezhet? ezen megállapítás – mondta G.Németh György, az intézmény igazgatója az MTI-nek. Az elemzések szerint ugyanis a n?kre a családi t?zhely melegen tartása és a munkahelyen a megfelelés kett?s kényszere miatt általában fokozott nyomás nehezedik, ami sokszor rejtett, de állandó stresszként zavarhatja a nyugodt alvást. A rossz alvásban több más körülmény között szerepe lehet a n?i szervezet hormonális ingadozását kísér? tünetcsoportoknak is – tette hozzá.
A kutatási program beindítását az igazgató szerint az indokolta, hogy a tapasztalat szerint az alvás min?sége kihatással van általános közérzetünkre, teljesítményünkre. „A mai korra jellemz? pörgés, a vele járó kaotikus életvitel azonban éppen, hogy ellene hat az édesded alvásnak. A mai ember a villany, a tv, a számítógép, és egy sor az álomba szenderedés helyett az ébrenlét elnyújtására csábító technikai vívmány következtében eleve átlag két órával kevesebbet alszik, mint a száz éve élt el?dje. A gyorsított tempó egészségromboló hatásának ellensúlyozására viszont nem épült be életvitelünkbe valamiféle kultúra, mint például a bels? harmóniát el?segít?, napi akár néhány perces meditáció.” Így aztán nem meglep?, hogy jelenleg már – nálunk, akár Európa más országaiban – minden harmadik ember valamiféle alvászavarra panaszkodik – magyarázta a szakember.
  Márpedig a kialvatlanság következményeként az ember ingerültté, türelmetlenné válik, ami egyfajta ragályként terjedve hozzájárul a manapság tapasztalható általános ideges közhangulat, a mérgezett légkör kialakulásához. E társadalmi hatásán felül kézzel foghatóbb, hogy az alvászavar nyomán évi milliárdos nagyságrend? károk keletkeznek, például a közúti balesetek hat százaléka a volánnál az elalvásra, a szétszórt figyelemre vezethet? vissza – hangsúlyozta Németh György. 
Kedvez? viszont, hogy az orvosi diagnosztika, a tudomány fejl?dése eredményeként mára lehet?vé vált az alvászavarok és a rájuk visszavezethet? betegségek alaposabb feltárása, így a gyógyítás is – húzta alá a szakember. Más helyeken – mint például Svédországban, Németországban – a foglalkozás-egészségügy részeként a munkahelyi, üzemorvosi vizsgálatok e témára is kiterjednek, nálunk azonban a diagnózishoz az alvás többnyire legfeljebb csak érint?legesen kerül szóba.
Pedig bizonyos foglakozásoknál kiemelten fontos a jó alvás képességének meg?rzése – állítja Vida Zsuzsa orvos, neurologus, a program szakmai irányítója. A kutatásban az ? munkáját szív és tüd?gyógyász, pszichológus is támogatja. „A kamionsof?röknél például a monotónia t?résének képessége mellett az alvászavarra hajlam fontos rizikófaktor, ennek felismerésével baleseti tragédiák sokaságát lehetne megel?zni.” Az alvást tekintve veszélyeztetettek a fokozott stressznek kitett menedzserek is. Akiknél a napi gyors döntések meghozatalánál lenne szükség a figyelem összpontosítására, kialvatlan állapotban nagyobb az esély a baklövésre. A pilótáknál pedig az id?zónák váltásai okozhatnak zavarokat, a biológiai ritmusuk felborulása a rossz alvásban jelentkezhet. „Hasonló a három m?szakban dolgozók helyzete is, az ? esetükben a nappali alvásnál különösen javasolt a külvilágot kizáró füldugó használata, a háttérrádiózás és a fények elkerülése”- figyelmeztet a neurologus.
Az alvásdoktor szerint „az alvászavarok orvoslására hatásos a relaxálás, agyunk pihentetésének megtanulása, az elhízás elkerülése, az esti nagy evészetekr?l a lemondás, a több mozgás beiktatása a napi életmódba”.
Az alvászavarokkal kapcsolatos kutatási program még az elején tart, az eredményt átadják majd az egészségügyi tárcának, hogy a népegészség javítását szolgáló intézkedéseknél felhasználhassák.