Évtizedek óta nem tapasztalt szmog mérhet? Dél Angliában, ezzel a hírrel van tele a világsajtó, ám idehaza az idei évben ennek többszörösét is mérték. Putnok veri Londont és Párizst is.
Az angol Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékügyi Minisztérium (DEFRA) közölte, hogy a minap a tízes légszennyezettségi skálán tízes, azaz legmagasabb szintet mértek Londonban. A f? gondot itt is, mint Magyarországon a szálló por jelenti. A legmagasabb mért érték 102 mikrogramm/köbméter volt Londonban, a kensingtoni mér?állomáson. A hír szerint több évtizede nem volt hasonló légszennyezettség Angliában.
A magyar helyzet sokkal rosszabb
Az angol szmoghelyzettel tele van a világsajtó, holott Magyarországon minden évben sokkal rosszabb a helyzet. Az elmúlt f?tési évben Debrecenben 247 mikrogramm/köbméter értéket mértek, szemben a londoni 102-vel, míg Nyíregyházán 187 volt a csúcskoncentráció. Az alig 8000 lakosú Putnokon február 1-én 146 mikrogramm/köbméter volt a PM10 napi átlagkoncentrációja. Miskolcon 115 mikrogram volt a tavalyi rekordérték, Szegeden pedig 102, éppen annyi, mint most Londonban – írja a legszennyezes.hu.
Budapesten is mértek a londoninál magasabb szennyezettséget. Pesthidegkúton 104, a többi küls? kerületben „csak” 90 mikrogram volt a tavalyi csúcskoncentráció.
Egészségügyi hatások
Fontos hangsúlyozni, hogy a tavalyi magyar értékekben semmi különleges nincs, ezek rendszeresen, minden évben visszatér? helyzetek, szemben a mostani londoni szituációval, amire az MTI adatai szerint évtizedek óta nem volt példa. A londoni ment?szolgálat adatai szerint a tegnapi napon 14 százalékkal n?tt a riasztások száma, f?ként a légz?szervi és keringési betegségekben szenved?ket gyötörte meg a szmog. Sok iskolában a gyerekeket sem engedték ki a szabadba. Magyarországon alig hallani hasonló intézkedésr?l szmog idején.
Idehaza komoly gondok vannak
Míg a londoni szmog bejárja a világsajtót, idehaza még mindig akadozik a tájékoztatás. Az elmúlt tíz napban Debrecenben mértek 81 mikrogrammos PM10 koncentrációt, ami b?ven eléri a legtöbb londoni állomáson mért értéket, de Nyíregyházán és Sopronban is határérték feletti légszennyezettséget mértek március utolsó napjaiban. Jó lenne, ha nem megszoknánk a magyar szmogot, hanem megpróbálnánk ellene tenni, és jó lenne, ha Putnok nem a szmogban körözné le Londont.
Ugyanakkor mérésben jók vagyunk
A szállópor koncentrációjának mérésére dolgoztak ki új, azonnali eredményeket nyújtó módszert a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) fizikusai, az eljárás célzottabb korlátozások elrendelését teszi lehet?vé – tájékoztatott az SZTE természettudományi és informatikai kara.
Az SZTE-en m?köd? MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport munkatársai er?sen szennyezett nagyvárosi leveg?ben végzett méréseik alapján szoros összefüggést találtak a légköri szállópor kémiai összetétele és optikai tulajdonságai között. Az eredményeket bemutató publikáció az Atmospheric Environment nev?, a légköri környezetszennyezéssel és annak társadalmi hatásaival foglalkozó, vezet? nemzetközi tudományos folyóiratban jelent meg.
A légköri szállópor gy?jt?fogalom: a mérés helyszínét?l és az id?járási körülményekt?l függ?en a szállópor rendkívül sok komponenst tartalmazhat. E komponensek közül egészségügyi és éghajlat-módosító hatásaik miatt a kutatások homlokterében a széntartalmú feketekorom és barnakorom áll; el?bbi f? kibocsátói a dízelüzem? járm?vek, míg utóbbi háztartási tüzelésb?l származik. A cél e komponensek egymástól független, lehet?leg valós idej? mérése, amely lehet?séget biztosítana a szmogos állapot gyors és a jelenleginél jóval hatékonyabb megszüntetésére a kibocsátók célzott korlátozásával.
A szállópor összetételét alapvet?en kémiai módszerekkel lehet meghatározni, e vizsgálatok elvégzéséhez azonban akár több napra is szükség lehet. A szegedi kutatócsoport által kidolgozott eljárás legf?bb el?nye a szennyez? források valós idej?, gyors meghatározásának lehet?sége. A feladat elvégzésére a kutatók saját m?szert fejlesztettek, amely összesen négy hullámhosszon méri egyidej?leg a szállópor-részecskék fényelnyelését. Az optikai mérésekkel párhuzamosan zajló szállópor-mintavételezés és utólagos kémiai analízis segítségével vizsgálható volt az optikai és a kémiai tulajdonságok közötti összefüggés. A szegedi kutatók további mérésekkel tervezik tesztelni az eljárást és azt, hogy a feltárt összefüggések más városokban, más id?járási körülmények között is érvényesek-e- írja az MTI.
Forrás: greenfo.hu, MTI