Ki gondolná azt hogy ez egy érdekes gyógynövény, legalábbis a történetét tekintve . Ha körülnézünk szinte az egész világon megtaláljuk és vagy azt mondják róla invazív gyom, vagy elismerik etnobotanikai megfigyeléseken alapuló használatát.
Ha a történetét kezdjük vizsgálni ugyanúgy megtaláljuk az Ayurvédában mint az ausztrál őslakosság eszköztárában. A világ másik oldalán Amerikában is úgy aposztrofálják mint az indián őslakosság régtől fogva ismert gyógynövényét.
A botanikai név eredetén is vitatkozni lehet. Honnan származik a Marrubium elnevezés?
Már a rómaiaik nagyra értékelték gyógyító tulajdonságait és a latin név talán egy ősi olasz város nevéből származik: Maria urbs, vagy mások szerint a héber marrob (keserű lé) az eredet, hiszen egyike volt az öt keserű gyógynövénynek amelyet a zsidók Húsvétkor hagyományosan fogyasztottak.
Az egyiptomi papok több névvel is illették: Hórus magja, a Bika vére, vagy a Csillagok szeme.
A furcsaságok itt még nem érnek véget: használták ördögűzésre, növényi mérgek ellen készült keverékben, kígyómarás ellen, a szent tömjén védelmére mint mágia elleni szert. És akkor a gyógyításról még szót sem ejtettünk.
Pár évszázaddal később pedig 1989-ben a tapasztalatokon alapuló használat ellenére az amerikai Food and Drug Administration ( FDA ) betiltotta a pemetefű tartalmú köhögés elleni cseppeket mert úgy találta kevés a bizonyíték amely alátámasztaná hatékonyságát. Nem tudom! Az egész világ talán mégsem tévedhet.
Vagy inkább mondjam azt egész Európa mégsem tévedhet? Ugyanis Európa szinte minden országában használják a pemetefüvet önmagában vagy keverékekben és teszik ezt már jó ideje ,mint az írásos dokumentumok bizonyítják.
Akiket idézhetünk mint korai forrást:
– Dioskorides – adják a köhögéstől szenvedőknek hogy kitisztítsa a nyálkát
-Paracelsus- szerint a tüdő gyógyszere
-Lonicerus a neves 16. századi orvos és botanikus szerint- emenagogum, expectorans és diureticum
-Hildegard von Bingen-köhögés ellen ajánlja
A pemetefűnek volt tehát irodalma bőven -az idézettnél sokkal bővebben- olyan is amelyik nem a mágiához és a hiedelmekhez kötődött. Mit tehetett hát az Európai Gyógyszerügynökség ( EMA ): megpróbálta áttekinteni az összes fellelhetőt és levonni belőlük a levonható józan következtetést.
A gyógyszerkönyvek és a fitoterápiával foglalkozó standard tankönyvek alapján a Marrubii herba teljesíti a 2004/24 EK irányelv követelményét amely kimondja: ha fellelhető legalább 30 éves dokumentált felhasználás, a növény hagyományos növényi gyógyszernek minősíthető.
A hiedelmek és mágia világától tehát eljutottunk egy nagyon is valóságos valamihez az Európai gyógyszerkönyvhöz. A Magyar gyógyszerkönyvekben pedig már 1940 (IV. Magyar Gyógyszerkönyv) óta szerepel, és azóta is mindegyikben.
Marrubium vulgar/ Marrubium album vagy közönséges orvosi pemetefű. A teljes virágzásban levő növénynek a legnagyobb a hatóanyag tartalma, ezért drog a szárított virágzó növényből készül, kellemes illatú, aromás kesernyés ízű.
Fő összetevői egy 2006-os részletes elemzés szerint
-Nyomokban illó olajok (0,05-0,06%): monoterpének, mint a kámfor, p-cymol, fenchene, lomonene, alfa-pinén, szabinén, és delta-terpinolén
-Labdán-típusú diterpének mint a marrubiin 0.12-1%) , prekursora a pre-marrubiin (0.13%),és a többiek marrubenol, a labdán-hemiacetale, marrubiol, peregrinol és vulgarol
-Tanninok (akár 7% )és hydroxylcynamic sav-származékok, pl. g. acteoside, chorogenic sav, kávésav, 1-caffeoylquinic sav cryptochlorogenic sav,
-Flavonoidok :apigenin, luteolin, quercetin, chrysoeriol, vicenin II, vitexin lactoylflavones, luteolin-7-lactate, apigenin-7-lactate
-Nitrogén tartalmú vegyületek: 0.2% choline és 0.3% betonicine
-Ásványi anyagok különösen kálium-sók
A keserű ízért a marrubiin felelős amely a friss növényben leginkább a fiatal levelekben és rügyekben található.
Sok-sok azonosított anyag, mert ha már beemelünk valamit az Európai gyógyszerkönyvbe a tapasztalatokon alapuló népi gyógyászati használaton kívűl valami tudományos ismeretnek is kell a háttérben állnia. Az Európai Gyógyszerkönyv tehát mint fő hatóanyagot a marrubiint jelöli meg és ennek mennyiségét kéri számon a forgalomban levő szárított termékben : minimum 0,7%.
Mire használatos
-köptetőként meghűléssel kapcsolatos légzőszervi betegségek esetén, száraz köhögés, légúti hurutok, akut bronchitisz, aszthma,szamárköhögés,tuberkulózis
-hagyományos népi megfigyelésen alapuló hatása hogy támogatja a gyomor és a bél funkcióit emésztési panaszok, puffadás, teltségérzet esetén, epehajtó. Nagy adagban hashajtó .
-és még egy hagyományos hatása:átmeneti étvágytalanság esetén étvágygerjesztőként működik
Ha kicsit jobban körülnézünk a leírások még jó néhány hatást tulajdonítanak neki :izzasztó , görcsoldó,vizelethajtó, gyomorerősítő, féregűző, fájdalomcsillapító. Mediterrán területeken az orvosi pemetefüvet a légúti és emésztőszervi panaszok mellett gyakran vérnyomáscsökkentőként és szívritmus szabályozóként is használják. Néhány kísérlet bizonyította ezeket a népi megfigyelésen alapuló hatásokat, a kivonat állatokon javította a mért paramétereket és kifejezetten antihipertenzív hatást mutatott. Ideges szívpanaszok esetén Crataegus tinktúrával kombinálva pszichés eredetű szívdobogással járó extraszisztolés tünetek mérséklésére és megszüntetésére ajánlják.
Mexikóban a drogot tradícionálisan vércukorszint csökknetésére is alkalmazzák. A hatás igazolására 12 antidiabetikumként használatos gyógynövényt vizsgáltak és a pemetefű a második legjobb eredmény mutatta. Ez alátámasztotta ezt a népi megfigyelésen alapuló indikációt is.
Meghűlés esetén már akkor el kell kezdeni használni mikor elkezdődik a szúrós kaparó érzés a torokban, és a cseppet sem kellemes „orrfacsarás” (vagy minek is nevezzem) mielőtt épp kitörne a nátha.
Dohányosok kínzó köhögésére martilapuval orvosi zilizzel izsóppal kombinálva használható.
Ajánlott adagolása: 1-2 gramm szárított aprított növényi részt 250ml forrásban levő vízzel leöntünk és állni hagyjuk. Naponta 3x
És van nekünk magyaroknak egy „ősidők” óta használt pemetefüves szerünk: a Pemetefű cukorka.
Gondolná-e valaki hogy annak idején egy ilyen címzésű levél célba ért: Herrn Pemete Fű Czukor (Ungarn)
A Magyar Posta intelligenciájára vall, hogy ezt a levelet helyesen kézbesítette. Ugyanis Békéscsabára továbbította Réthy Béla kollégánkhoz, aki pemetefűcukor néven forgalomba hozott cukorkáiról már akkor országszerte híres volt.” /Dr. Varságh Zoltán: Vidám esetek Aesculap birodalmából Budapest, 1925 Amatőr példány/
Szóval mi is volt ez a cukor amiről Herrn Pemete Fű Czukor, alias Réthy Béla gyógyszerész a nevét kapta?
A cukorkák készítésével eredetileg a gyógyszerészek foglalkoztak. Réthy Béla (1862-1935) volt Magyarországon az első, aki laboratóriumát gyárméretűvé fejlesztette. Híressé vált pemetefű cukorkáját 1892-ben kezdte készíteni. Ekkor vette bérbe a Békéscsaba főterén lévő „Sas” patikát. Első címkéül használt, csokoládé színű védjegyét 1895. március 10-én délelőtt 9 órakor lajstromoztatta az Aradi Kereskedelmi és Iparkamaránál. Az 1899-ben bejegyzett, többszínnyomású változat öt évtizeden keresztül díszítette a dobozokat. A cukorka első sikerét a millenniumi kiállításon aratta. Készítőjét elismerő oklevéllel jutalmazták. A pemetefű cukorka hamarosan háttérbe szorította a korábban divatos import gyógycukorkákat. Népszerű volt az Osztrák-Magyar Monarchia egész területén. Abbáziában, 1910 táján történt: Réthy Béla egy padon üldögélt és erősen köhécselt. Odalépett hozzá egy úr, és megkínálta Réthy-féle pemetefű cukorkával, mondván:
– Ezt próbálja meg, biztosan segít.
Szinte példa nélküli az édességiparban, hogy a köhögéscsillapító cukorka évtizedeken keresztül megőrizte hegemóniáját, és idővel népszerűsége egyre nőtt. Ehhez hozzájárult az is, hogy a viszonteladók 33% engedményt kaptak, a fogyasztóknak pedig kívánságra postán (bérmentve) is küldtek a cukorkából. Réthyék éltek a reklám kínálta lehetőségekkel. Számolócédulák ezreit küldték a patikákba és a vegyeskereskedésekbe. Hirdetéseik közül néhányra még emlékeznek az idősebbek.
Az első világháború után a patika mögött felépült a gyár. Gyógyszereket, kb. 300-féle cukorkát és háztartás-vegyipari termékeket gyártottak. Rendszeresen szállítottak külföldre is. Az 1920-as években az alapító munkáját gyógyszerész és vegyész képzettségű gyermekei folytatták. A gyárat 1949-ben államosították és megszüntették.Forrás:torzsasztal.com
Szóval a pemetefű cukor hírnevet szerzett készítőjének, tényleg elképzelhető az akkori posta intelligenciája a címzést illetően, és tényleg még ma is ott van a polcokon a Pemetefű cukor bár összetétele nem azonos az eredetivel mivel a pemetefű-cukorka lelkének számító ízesítők összetételét csak a családtagok ismerték, halálukkal az is sírba szállt. A gyógynövényből készült cukorkára talán még a hungarikum jelző is illene?
A szezon minden esetre közeleg, megfázás vagy köhögés esetén jusson eszünkbe ez a gyógynövény. Vagy próbálkozzunk cukorka, szirup és sörkészítéssel , számos recept található az interneten.
Figyelmeztetés: gyermekeknek 12 éves kor alatt nem ajánlott. Olyan betegek akik aktív gyomorfekélyben szenvednek , epekő és bármely más epebetegségek esetén konzultáljon orvossal.
Forrás: ema.europa.eu , Gyógyszerészet 2008 május