Amikor egy újabb egészséggel foglalkozó újság/internetes honlap/tévémagazin elindul biztos lehetek benne, hogy remek tippjeivel, vagy riogató megállapításaival előbb utóbb találkozni fogok.
Vagy kész ténynek tekintik az emberek a beígért hatásokat, vagy kapásból elhiszik a rosszat ami le van írva, esetleg az óvatosabbak valami vélemény félét próbálnak kicsikarni belőlem a dologgal kapcsolatban.
Nehéz helyzetben vagyok, mert képtelenség mindent ismerni/elolvasni ami az írott vagy elektronikus sajtóban megjelenik, valamint egy idő óta inkább kikerülöm az összes ilyen jellegű sajtóterméket a saját nyugalmam érdekében.
Ám most a cím felkeltette az érdeklődésem. Nemes egyszerűséggel így hangzik:
Amiről az orvos nem mindig beszél
Az pedig amikor egy ilyen címmel indított folyóirat konkrétan gyógyszerhatóanyagokkal foglalkozik már olvasásra serkent. Pláne ebben az esetben, amikor az egyik cikkben egy olyan hatóanyagról van szó, amelyet tudva vagy tudtán kívül mindenki ismer, a paracetamol.
A cikk címe pedig: A paracetamol nem segít a hátfájáson
Hogy mindenki követni tudja a gondolatmenetemet bemásolom ide a teljes cikket.
A hátfájással és ízületi gyulladással küszködő emberek többsége paracetamol tartalmú szerekhez nyúl-pedig ezek a gyógyszerek ebben az esetben nem hatnak, mint ezt egy új vizsgálat kimutatta.Az alsó háttájéki fájdalmak esetén a fájdalomcsillapítók (itt már nem paracetamol??) nem érnek többet, mint a placebó vagy a cukortabletta, és az osteoarthritis kezelésére is csak igen korlátozott mértékben alkalmasak, állítják a Sydney-i Orvosi Egyetem (Ausztrália) kutatói. A gyógyszer nem javította az azt szedők életminőségét sem.A 12 paracetamolvizsgálat eredményeinek felülvizsgálata során azt találták, hogy az alsó háttájéki fájdalomban szenvedő betegek esertében nem csökkentette a fájdalom intenzitását és a mozgáskorlátozottságot, és alig volt kimutatható a hatása a csípő-, vagy térdízületi gyulladásra. Bár a mellékhatások hasonlóak voltak a placebót szedő csoportban jelentkezőkéhez a paracetamolt szedők esetében közel négyszeresére nőtt a valószínűsége annak, hogy májfunkciós eredményeik romlanak, ami a gyógyszerek komoly mellékhatásának jele.
Eddig a cikk de azért egy pozitívum mindjárt az elején, hogy a forrás szépen ott szerepel alatta, és ez nagyban megkönnyítette a dolgom. Vagyis BMJ,2015;350:h1225
Mit mondok én, mint szakember erre a cikkre azzal kapcsolatban amit a folyóirat címe sugall, vagyis arra, hogy itt egy hatalmas orvosi sumákságról, hatástalan szer alkalmazásáról, a súlyos mellékhatás eltitkolásáról van szó.
1. A paracetamol nem segít a hátfájáson, vagy az osteoarthritisz tünetein. Valószínűleg nem, miután minden orvos vagy gyógyszerész tudja, hogy ennek a hatóanyagnak nincs gyulladáscsökkentő hatása. A NSAID gyulladásgátlók csoportjába tartozik ugyan amely csoportra általában a láz, a fájdalom és a gyulladás csillapítása a jellemző, viszont különböző képviselőiknél a három hatás néha más más erősséggel jelenik meg. A paracetamol esetében pedig inkább az mondható nincs neki gyulladáscsökkentő hatása. Mivel a fent említett betegségek nem önmagukban mint fájdalom léteznek bármely gyógyszertárba betérve, bármely kollégának a legutolsó ajánlata lenne valamely paracetamol tartalmú készítmény. Kivétel -mert kivételek természetesen vannak- ha mondjuk terhes anya jelentkezik ilyen jellegű fájdalommal, olyan beteg aki egyébként vérhígítót is szed, vagy gyógyszerallergiája van a hatásosabb hatóanyagokra. Az ő esetükben -míg orvoshoz nem jutnak el – a számukra legbiztonságosabb hatóanyaggal próbálnánk átmenetileg csillapítani a fájdalmukat.
Ez a mondat tehát, hogy :
„A hátfájással és ízületi gyulladással küszködő emberek többsége paracetamol tartalmú szerekhez nyúl”
csak azt bizonyítja, hogy szaktudás hiányában épp ezt veszi be. Nem pedig azt, hogy a paracetamolnak komoly hatást kellene produkálnia ebben az esetben.
2.A paracetamolt szedők esetében közel négyszeresére nőtt a valószínűsége annak, hogy májfunkciós eredményeik romlanak, ami a gyógyszerek komoly mellékhatásának jele.
Nem voltam rest utána néztem ennek a megállapításnak. Aztán leesett a tantusz. A vizsgálatot placebóval való összehasonlításban végezték vagyis magát a hatékonyságot is ahhoz hasonlították és a mellékhatásokat is. Az pedig természetes ha hosszú időn át a napi maximális dózist használjuk valamely gyógyszeranyag vonatkozásában -ebben az esetben 4000mg/nap, az valószínűleg valamilyen negatív dolgot is okozni fog pláne a semmihez (placebó) viszonyítva. A cikk címére visszautalva azonban -Amiről az orvos nem mindig beszél- azt még a legnagyobb rosszindulattal sem mondhatja senki, hogy erre senki nem hívja fel a beteg figyelmét. Ugyanis a Rubophen 500mg. tabletta betegtájékoztatójában a figyelmeztetés szó szerint így szerepel
A forgalomba hozatali tapasztalatok alapján a paracetamol alkalmazása során májkárosodás alakulhat ki terápiás adagok, különösen 4 g/nap alkalmazása (maximális terápiás adag) mellett, vagy rövid távú kezelés után is, illetve olyan betegeknél, akiknél korábban nem állt fenn májkárosodás
Nézetem szerint az azért elég ritkán fordul elő, hogy valaki hosszú időn keresztül annak ellenére, hogy a fájdalmára eleve hatástalan a paracetamol, napi 8 db tablettát bevenne csak úgy passzióból, orvos vagy gyógyszerész megkérdezése nélkül.
3. És végül ha már tényleg annyira kerülendő a paracetamol, talán hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az elektronikus médiában ősztől tavaszig sűrűn reklámozott forró italok fő hatóanyaga éppen a paracetamol, amit mindenféle májkárosító mellékhatástól függetlenül, az esetek 90%-ában indokolatlanul dönt magába a népesség a szakember figyelmeztetése ellenére a reklámokra hallgatva.
Én tehát ebben a cikkben valami egészen mást fedeztem fel, miközben elismerem a kutatások végeredményének helyességét. Talán azt mondhatnám ez a csúsztatás?
Ha kicsit szigorúbb akarok lenni akkor valami bulvárszagú nagy leleplezésre készültek a paracetamollal kapcsolatban ami azonban kellő képzettséggel szemlélve a dolgot nem az!