Megkettőzik a humán spermiumok létrehozására irányuló erőfeszítéseiket amerikai kutatók

(MTI) – Megkettőzik a humán spermiumok létrehozására irányuló korábbi erőfeszítéseiket – jelentették be az amerikai Stanford Egyetem kutatói azt követően, hogy megjelent a beszámoló japán tudóstársaik egérkísérletekben elért sikereiről.

A Kiotói Egyetem kutatócsoportja munkáját – amely felnőtt őssejtből kiindulva egészséges és termékeny egereket eredményezett – a Science tudományos magazin legutóbbi számában ismertette.
Renee Pera, a kaliforniai Stanford kutatója elmondta, hogy két éven belül megtermékenyítésre alkalmas hímivarsejtet kívánnak létrehozni, öt éven belül pedig humán petesejtet. “Tudom, hogy az emberek egy része Frankenstein-orvoslásnak tartja ezt, de én úgy gondolom, hogy ez nem valamiféle képzelt vagy mellékes egészségügyi probléma: a terméketlenség az egész életre kihat” – hangsúlyozta.
Az embrionális őssejtek kutatási célú felhasználása azonban – ahogyan azt Pera laboratóriuma teszi az Őssejtbiológiai és Regeneratív Orvoslási Intézetben – ellentmondásos, mert az eljárás során embriókat kell tönkretenni, noha ezek egyébként a termékenységi kezelések szám fölötti, “maradék” embriói. Az ivarsejtek laboratóriumi előállítása hamarosan olyan bevett gyakorlattá válhat, mint manapság a lombikbébi eljárás, a szervezeten kívüli megtermékenyítés (IVF) különböző formái.
Mint Pera rámutatott, az Egyesült Államokban évente 1-1,5 millió embriót hoznak létre IVF-eljárással, és mintegy félmillió embrió lesz szám feletti, ennyit selejteznek ki. Kutatási célra ezek közül körülbelül 500-at használnak fel. “És az emberek emiatt az 500 miatt aggódnak az 500 ezer kiselejtezett helyett” – vetette fel Pera.
A hétfőn Nobel-díjjal kitüntetett Jamanaka Sinja kutatócsoportjának tanulmánya az első, amelyben emlős született felnőtt őssejtből kiindulva, az eredményt a reproduktív őssejtkutatás Szent Gráljaként üdvözölték. A japán kutatók megmutatták, hogy petesejteket és hímivarsejteket is létre lehet hozni laboratóriumban felnőtt őssejtekből, majd ezekből egészséges utódok születhetnek.
“Úgy tűnik, hogy kétévente történik valami (a tudományterületen), ami felpezsdít mindenkit” – értékelte az új eredményeket a Stanford kutatója, akinek csoportja főként humán rendszerekben kísérletezett, így hoztak létre laboratóriumban érett emberi petesejtet és hímivarsejteket.
 A létrehozott ivarsejteket eddig nem használták fel reprodukciós célokra, mert “ezeknek a sejteknek van néhány hibájuk” a kutatók szerint. “Egyetlen hiba a genomban katasztrofális következményekkel járhat a gyerekre” – magyarázta óvatosságukat Pera.
Ha az új technikát sikerül tökéletesíteni, akkor alkalmas lesz arra, hogy jelentősen visszaforgassa a nők biológiai óráját – idézte őt a BBC hírszolgálata