Mit jelent az antibiotikum-rezisztencia?

Az antibiotikumoknak sok csoportja van és a baktériumok különböző élettani folyamataira hatnak (pl. anyagcsere, speciális bakteriális sejtfal felépítése, a genetikai örökítőanyag (DNS) másolása, fehérjeszintézis). Az antibiotikumok ezeket a folyamatokat tudják gátolni, és ennek hatására a baktérium elpusztul, vagy nem tud tovább szaporodni. Az antibiotikumok többsége nem az ember találmánya (kivéve 1-2 csoportot, amelyet teljesen szintetikus úton állítanak elő), hanem a környezetben megtalálható, gombákból, baktériumokból nyerték ki, majd később ezeket a vegyületeket alakították tovább. A mikroorganizmusok alapvetően a túlélésük érdekében használják ezeket a vegyületeket (más mikroorganizmusok kiszorítására az életterükből), és ebből adódóan a sok száz évmilliós fejlődés miatt az antibiotikum rezisztenciák már az antibiotikumok gyógyászati felhasználása előtt is jelen voltak a természetben.

Az antibiotikum-rezisztencia az jelenti, hogy a baktérium ellen tud állni az antibiotikum hatásának. Vannak olyan baktérium csoportok, melyek felépítésükből adódóan képesek ellenállni bizonyos antibiotikumoknak, ez az ún. természetes rezisztencia. Az antibiotikumokkal történő orvoslás sok évtizedes tapasztalata alapján ismert, hogy mely baktérium csoportokra milyen antibiotikumokat lehet adni a kezelésnél, hogy a beteg jó eséllyel meggyógyuljon. Így a természetes rezisztencia kérdése jól kezelhető. Az igazi problémát jelenleg az ún. szerzett antibiotikum rezisztencia jelenti, amikor adott baktérium törzs szert tesz olyan új tulajdonságra, amitől már túl tudja élni egy korábban hatékony antibiotikum hatását. Ma már egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy-egy baktérium csoport képes többféle antibiotikum-rezisztenciát összegyűjteni, és így sokféle antibiotikummal szemben válnak ellenállóvá, ún. multirezisztens baktériumokká (közkedvelt elnevezésük az angolszász médiában a „superbug” szuperbaktérium). Ezeknek a multirezisztens kórokozóknak a kezelése mára igen nagy kihívást jelent az egészségügyi intézményekben.

Visszaszorítható az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedése?

Az antimikrobiális-rezisztencia globális és európai népegészségügyi probléma és ezen veszély elleni küzdelem az Európai Unió egyik prioritása. Az Európai Bizottság több mint egy évtizede támogatja, hogy az „Egy Egészség” megközelítés alkalmazásával mind a humán egészségügyben, mind a mezőgazdaságban és az állategészségügyben jelentős előrelépések történjenek a megfelelő antibiotikum alkalmazás érdekében a túlzott, indokolatlan vagy helytelen antibiotikum felhasználás visszaszorítására.

Az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedésének megakadályozása csak komplex megközelítéssel lehetséges, és minden érintettnek szerepet kell benne vállalnia. A következő elemekből áll egy ilyen stratégia:

1. Az antibiotikumok körültekintő használata: Az antibiotikumokat lehetőleg célzottan kell alkalmazni egy adott bakteriális kórokozóra, és mindig figyelembe kell venni a szakmai ajánlásokat (pl. vírusok okozta fertőzésekre nem hatnak az antibiotikumok, megfelelő dózisban és az adott kórokozóra ható antibiotikumot kell alkalmazni).
2. A megfelelő higiénés követelmények, leginkább a kézhigiéné és fertőtlenítő takarítás szabályainak betartásával az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedése jelentősen lassítható.
3. Új antibiotikumok fejlesztése: Jelenleg is nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy újabb antibiotikumokat fedezzenek fel vagy fejlesszenek ki. Azonban új, hatékony antibiotikumok előállítása kevés sikerrel járt mostanában.
4. Kiegészítő lehetőségek a bakteriális fertőzések gyógyítására vagy megelőzésére: pl. immunrendszer erősítése újfajta gyógyszerekkel, illetve kísérleteznek oltóanyagokkal, immunológiai terápiával is.

Mi a szerepe a betegeknek ebben a folyamatban?

Van néhány fontos tény az antibiotikumokkal kapcsolatban, amit betegként szem előtt kell tartani: Az antibiotikumok nem hatnak a vírusos fertőzésekre (pl. nátha, az orr- és garatmandulák vírusos gyulladása, influenza)! Ha indokolatlanul, vagy nem az orvos utasításai szerint szedünk antibiotikumokat, azzal hozzájárulunk az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok számának növekedéséhez. Emellett a szervezetbe került antibiotikumok hatással vannak a szervezet úgynevezett normál baktériumflórájára, különösen a bélflórára – megbontják annak egyensúlyát azzal, hogy az ártalmatlan, sőt nagyon hasznos baktériumok jelentős részét is elpusztíthatják, és más, betegséget okozó baktériumok így esetleg túlnövekedhetnek. Ezért is kell kerülni a felesleges antibiotikum használatot.

Csak akkor szedjünk antibiotikumot, ha azt az orvos indokoltnak tartja és felírja, és csak az orvos által előírt dózisban és ideig használjunk antibiotikumot! Akkor is szedjük végig az orvos által előírt kúrát, ha már jobban érezzük magunkat, és soha ne tegyük félre vagy adjuk oda a számunkra felírt antibiotikumokat másnak!

Fontos, hogy a fenti alapelvek mind felnőttek, mind gyermekek antibiotikus kezelésének vonatkozásában érvényesek. Saját megbetegedésünk vagy velünk egy háztartásban élő családtagunk megbetegedése esetén tartsuk be az alapvető higiénés szabályokat (pl. gyakran mossunk kezet)! Az antibiotikumok hatásosságának megőrzése és a fertőzések terjedésének megelőzése közös felelősségünk.