(MTI) – A világon egyedülálló hüvelygomba kezelési módszeren dolgozik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE ) és az Újvidéki Egyetem; a kellemetlen betegség kapcsán vizsgálják a genetikai tényez?ket és azt, hogy gyógyítható-e nanotechnológiai segítséggel, antibiotikumok nélkül – írta szerdán a szegedma.hu internetes hírportál.

    A két intézmény egy uniós pályázat segítségével kétéves kutatásra kapott lehet?séget. A pályázat résztvev?i szerb oldalon az Újvidéki Egyetem Szülészeti, N?gyógyászati Klinikája és az ottani mikrobiológusok, magyar részr?l a SZTE AOK B?rgyógyászati Klinikája, a Szülészeti és N?gyógyászati Klinika, valamint az MTA-SZTE Szupramolekuláris és Nanoszerkezet? Anyagok Kutatócsoportja az AOK Orvosi Vegytani Intézetében.
Bártfai György egyetemi tanár, a klinikák képvisel?je a hírportálnak elmondta: a projekt els?dleges célja, hogy központonként 300-300 olyan beteget találjanak, akiknél egy évben több alkalommal jelentkezik krónikus hüvelygyulladás, amely gombás jelleg? lehet. Feltételezik ugyanis, hogy a betegség hátterében esetleg genetikai tényez?k is állnak. Arra kíváncsiak, igazolható-e, hogy bizonyos gének felel?sek azért, hogy valakinél rendszeresen ismétl?dnek ezek a fert?zések .   Gy?lnek az adatok arra vonatkozóan, hogy egyéb más hajlamosító tényez? mellett igenis létezik genetikai hajlam is. Azt eddig is tudták, hogy például a cukorbetegség különböz? formája hajlamosít arra, hogy valakinek gombás hüvelyfert?zése legyen, de minden egyéb olyan betegség vagy elváltozás, amely a hüvely kémhatását megváltoztatja – savas vagy lúgos irányban tolja el -, kedvez a gombák elszaporodásának. Amennyiben a hipotézisek beigazolódnak, mindenképpen hosszú távon új gyógyszer megjelenésére lehet számítani – tette hozzá a szakember.     Dékány Imre akadémikus, az MTA-SZTE kutatócsoport vezet?je a szegedma.hu-nak elmondta: az uniós projekt keretében olyan nanotechnológiai eljárást dolgoznak ki, amely a különböz? bakteriális fert?zések nanotechnológiával való megel?zését, illetve a kialakult fert?zés megsz?nését teszi lehet?vé. Ez azt jelenti, hogy rendkívül kisméret? nanorészecskéket használnak, rezet, ezüstöt, aranyat, illetve olyan antimikrobiális hatású biológialig aktív nanokapszulákat, amelyek a baktériumokat akár 30-60 perc alatt elpusztítják. Hüvelygomba esetében a gyógyítás úgy m?ködik, hogy 5-10 nanométeres részecskéket ágyaznak be olyan ultravékony gél filmbe, amelyet különböz? tamponok felületén lehet használni. A tampon fölhelyezésével az új gyógyítási módszer tulajdonképpen megszünteti a hüvelygombás fert?zést. Ha a kísérletek után engedélyezik az eljárást, megkezd?dhet a gyógyszer nagyüzemi gyártása.

Vizsgálják a gombás fert?zés genetikáját is, mert ennek jelent?s hatása lehet a koraszülésre. Gyakorlatilag a kutatásnak még a népességi, szülési problémák megoldásában is jelent?s szerepe lehet a jöv?ben – olvasható a hírportálon.