Több mint ötezer egészségügyi dolgozó csatlakozott valamilyen bérrendezést követelő akcióhoz

Az egészségügyi dolgozók bérrendezését célzó, folyamatban lévő  egyeztetések ideje alatt is növekszik a szakmai szervezetek érdekérvényesítő akcióihoz csatlakozók száma, már több mint ötezren fejezték ki egyetértésüket tevőlegesen – derült ki a szervezetek vezetőinek közléseiből kedden Budapesten, az önkormányzati egészségügyi napok téli szimpóziumán.

    Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke azt mondta: Élhető magyar egészségügyet! mozgalmuk keretében jelenleg 2512 felmondólevél van ügyvédi letétben. Ha a tárgyalások során nem sikerül megegyezni, ezek a felmondások március végén aktiválódnak – tette hozzá.
Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke azt közölte, hogy mostanáig az önkéntes túlmunka visszautasításáról szóló akciójukhoz nagyjából 2500-an csatlakoztak.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke is azt hangsúlyozta, hogy az egészségügy működtetéséhez az ágazatban dolgozók bérfelzárkóztatása elengedhetetlen, ugyanakkor azt mondta, hogy az e célból indított akciókkal nem ért egyet.
A szimpózium résztvevői a kormányzattal mintegy két hete megkezdett tárgyalásokról – tartva magukat megegyezésükhöz – ezúttal sem árultak el részleteket. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár az idén már kétszer fogadta a szakmai szervezetek, érdekképviseletek és az egészségügyben dolgozó köztestületek képviselőit. Az első, a január 5-i egyeztetés után az államtitkár azt mondta: az orvosokat és a szakdolgozókat egyaránt érintő fenntartható, hosszú távú bérmegoldásokat keresnek az egészségügyben.
Papp Magor keddi felszólalásában ismételten utalt arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly év végi nyilatkozatában azt ígérte: a népegészségügyi termékdíj teljes összegét béremelésre fordítják. Bélteczki János
szerint viszont ezzel együtt sem számolhatnak teljes egészében, azzal a 30,6 milliárd forintos forrással, amelyről az egészségügyi államtitkár beszélt, mivel abból a 15,6 milliárd forintos uniós forrás teljes összege közvetlenül nem fordítható a bérekre.
A szimpóziumon elhangzottak alapján kiderült, hogy az egyes szakmai szervezetek más-más módon oldanák meg a bérrendezést. Míg a MOSZ elnöke azt mondta: az egészségügyi dolgozók 50 ezer forintos, orvosok tekintetében pedig
100 ezer forintos béremelése mintegy nettó 76 milliárd forintból megvalósítható lenne, Rácz Jenő háromlépcsős bérfelzárkóztatásról beszélt.
Mint a kórházszövetség elnöke kiemelte: “nem tartható tovább”, hogy a nemzetgazdasági átlagkeresethez képest az egészségügyi dolgozók nettó átlagkeresete 15 százalékkal marad el. Első lépcsőben ezt kell alapul venni, majd a következő két évben tíz-tíz százalékos bérfelzárkóztatást kell elérni. Rácz Jenő szerint a három év vonatkozásában ez összességében 160 milliárd forintos bérnövekményt jelentene.
A szimpóziumon előadást tartott Csiba Gábor, a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke is, aki annak idején előállt a “hamburgeradó” ötletével, amely végül módosításokkal “chipsadóként”, de egy konkrét többletforrása lett az egészségügyi ágazatnak. Csiba Gábor azt javasolta, a chipsadó termékkörét – eredeti ötlete alapján – bővítsék ki a zsíros ételekre, valamint az alkohol- és dohánytermékekre is.
Az új források mellett – véleménye szerint – a meglévő források újraosztására, továbbá racionalizálásra, a feladatok és a területek újraosztására van szükség. Az egészségügyi rendszer működtetéséhez Csiba Gábor szerint is elengedhetetlen a dolgozók bérfelzárkóztatása, amelynek alapja egy kiszámítható egészségügyi életpályamodell kell, hogy legyen.

Forrás: MTI