Szükség esetén új ereket is növeszthetünk

Valamennyi szervünk egészséges m?ködéséhez jó vérellátásra, vagyis ép érrendszerre van szükség: egy új tudományos eredmény azt a reményt kelti, hogy a jöv?ben az elzáródott, életfontosságú erek helyébe új vérereket növeszthetünk.Ma már világszerte a halálozás els? számú oka valamilyen szív- vagy érrendszeri betegség. A háttérben ilyenkor fontos ver?ér besz?külése, elzáródása áll, amit különböz? m?téti vagy egyéb beavatkozások útján igyekeznek az orvosok elhárítani, de az sem mindig sikerül.
Samuel I. Stupp munkatársaival olyan eljárást dolgozott ki, melynek segítségével a megromlott vérellátású területen új véredényeket lehet növeszteni. A forradalmian új módszer a rendkívüli gyorsasággal fejl?d? nanotechnika. A munkacsoport által kifejlesztett nanoszerkezet parányi mérete ellenére molekuláris szálra emlékeztet, amelynek felszínére mikropeptidek tapadnak. A kutatók szerint minden molekuláris szál peptidek százezreit hordozza.
Ezek a peptidek olyan anyag hatását utánozzák, amely az erek bels? felszínének sejtjeit készteti növekedésre – következésképpen új erek keletkeznek. (A peptidek tudományos elnevezése az angol kifejezésb?l általánosan használt bet?szó: .)
A mesterséges anyag azonban el?nyösebb, mint a VEGF, mert ott marad a szövetekben, ameddig csak szükség van rá. Folyadék formájában beadható a kijelölt helyekre, és a valódi fehérjéhez képest igen olcsón el?állítható. A kutatók megjegyzik, hogy az eredeti VEGF hatását klinikai vizsgálatokban nézték, de valószín?leg az azért nem volt eredményes, mert csak néhány óráig marad a sejtek között.
Állatkísérletben a nanoszerkezettel a ver?erek 90-95 százalékos besz?kítése után a véráramlást 75-80 százalékra sikerült helyreállítani. A kutatók következ? terve a nanotechnika eredményeként keletkezett anyag olyan kísérleti állatokon történ? vizsgálata, melyek szívinfarktusnak megfelel? állapotba kerültek.

Forrás: MTI, Matos Lajos