Rossz nevet kaphatott a természetrajzi múzeumokban őrzött növényfajok fele

A világ természetrajzi múzeumaiban ?rzött növényfajok példányainak felét rosszul nevezhették el az Oxfordi Egyetem és az edinburghi Királyi Botanikus Kert kutatói szerint.

A biológiai tudományok sok területét, köztük az evolúcióról és a fajmeg?rzésr?l készült tudományos kutatásokat „a pontos elnevezés támasztja alá. A példányok pontos megnevezése nélkül a gy?jteményekben lév? jegyzékeknek nincs semmi értelmük, mivel nem egyeznek meg a kinti valósággal” – magyarázta Robert Scotland, az Oxfordi Egyetem növénytani tanszékének kutatója, a Current Biology cím? folyóiratban megjelent tanulmány vezet? szerz?je.
Scotland hangoztatta, hogy ennek negatív hatásai feler?södnek, mivel az interneten egyre nagyobb adatbázisokat hoznak létre, amelyek óriási mennyiség? adatot tárolnak a növény- és állatfajok múzeumi példányairól, sok esetben hibás névvel.
 Scotland és kollégái a gyömbérfélék családjába tartozó afrikai édenmag (paradicsomi mag, Aframomum melegueta) mintegy 4500 múzeumban lév? példányát vizsgálták, a f?szernövényr?l 2014-ben készült részletes monográfia, amely pontosan leírt minden fajt és azok múzeumban ?rzött példányait.
A kutatócsoportot meglepte, hogy a monográfia megjelenése el?tt a múzeumi példányok 58 százalékát vagy rosszul azonosították, elavult vagy cikornyás nevet adtak neki, vagy csupán a nemzetséget és a családot állapították meg.
Számos növényr?l a közelmúltban készült részletes monográfia, és a csoport feltételezi, hogy hasonló százalékban találnak azokban is rossz elnevezéseket.
Az ázsiai es?erd?kben él?, mályvavirágúak rendjébe tartozó dipterocarpaceae fa 21 075 múzeumi példányát vizsgálva a kutatócsoport megállapította, hogy 29 százalékuknak különbözik a neve.
A hibák el?fordulnak a hatalmas online adatbázisokban is. A burgonyavirágúak rendjébe tartozó hajnalka (ipomoea) kiterjedt nemzetségét vizsgálva a szakemberek megállapították, hogy az Amerikából származó 49 500 múzeumi példány 40 százalékának elavult a neve, 16 százalékuknak pedig felismerhetetlen vagy érvénytelen a megnevezése.
A kutatók három okkal magyarázták a pontatlan elnevezést: az egyik, hogy a szakembereknek kevés idejük van az alapos kutatásra, pontos monográfiák írására. Kiemelték azt is, hogy olyan gyorsan n? világszerte a múzeumokban ?rzött példányok száma, hogy a kutatás nem tud lépést tartani velük. A 2000-ben nyilvántartott múzeumi példányok felét 1969 óta gy?jtötték.
A harmadik f? ok az, hogy már oly sok múzeum és növénygy?jtemény létezik világszerte, hogy a szakemberek képtelenek besorolni nemzetségekbe a növényeket, és ennek megfelel?en korrigálni a neveket.