Kevesebb pénz jut hálapénzre, de nő az elfogadottsága

Budapest – A páciensek egyharmadával kevesebbet fordítottak hálapénzre az elmúlt 12 hónapban, mint négy évvel ezel?tt, ugyanakkor a paraszolvencia intézményét kevesebben utasítják el, mint 2010-ben egy felmérés szerint.

    Az egészségügyi rendszert igénybe vev? aktív korú, hálapénzt fizet? magyar lakosok egy f?re vetítve átlagosan havi 16 100 forintot, összesen 21 milliárd forintot fizettek ki hálapénzként az elmúlt 12 hónapban. A teljes feln?tt lakosság hálapénz-kiadása az elmúlt egy évben mintegy 34 milliárd forintra tehet? – derül ki abból a reprezentatív felmérésb?l, amelyet az AXA Egészségpénztár megbízásából a GKI Gazdaságkutató végzett el a teljes lakosság és az egészségpénztári tagok körében.
    A felmérést ismertet?, az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemény szerint a válaszadók többsége úgy véli, ha az orvosok számla ellenében nyújtanának többletszolgáltatást, amit a betegek biztosítója térítene, vagy egészségpénztári számlájukról fizetnének, ez kiváltaná a hálapénz intézményét.
    A vizsgálat megállapította, hogy az elmúlt négy év alatt a hálapénz szerepe az egészségügyi ellátórendszerben er?södött, elutasítottsága pedig gyengült a lakosság körében. A 2010-ben elvégzett hasonló vizsgálathoz képest 27-r?l 21 százalékra esett azok aránya, akik erkölcsileg elítélend?nek tartják a hálapénz elfogadását. Er?södött ugyanakkor az a vélekedés, miszerint hálapénzzel gyorsabban, és jobb ellátáshoz lehet jutni. Ezzel párhuzamosan az emberek fizet?képessége gyengült, így a kifizetett hálapénz összege reálértéken csökkent.