(MTI) – Hol születnek az agyban a döntések? – erre a kérdésre keresi a választ Bert Sakmann német fiziológus professzor, akinek munkáját a patch-clamp technika, egy úttör? elektrofiziológiai vizsgálati módszer kidolgozásáért 1991-ben orvosi Nobel-díjjal ismerték el, és aki kutatásairól is beszélt kedden Szegeden, a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia orvos- és egészségtudományi szekciójának megnyitóján.

     Mint a tudós a Szegedi Tudományegyetemen tartott el?adásán felidézte, az 1980-as években sikerült kidolgozniuk egy technikát, amelynek segítségével valós id?ben vizsgálható a nátriumionok sejthártyán történ? átjutását lehet?vé tev? csatornák m?ködése. Azt is bizonyítani tudták, hogy a sejtek közötti elektromos jelek átvitele is ezeken az ioncsatornákon keresztül valósul meg. Kés?bb az ioncsatornák felépítését leíró örökít?anyag pontszer? módosításával felépítésükr?l és m?ködésükr?l is számos információt megtudtak.
A professzor úgy gondolta, a vizsgálati technika segítségével egy ?t régóta foglalkoztató kérdésr?l, az agykérgi idegsejthálózatok m?ködésér?l is megtudhatnak részleteket. Ehhez felállítottak egy kísérleti modellt: egy egeret helyeztek el egy platformon, a szomszédos platóra – melyet ugorva érhet el az állat – pedig csokoládét raktak. A vizsgálatok célja annak felderítése volt, hol születik meg az állat agyában a döntés arról, átugorja-e a rést a csemegéért vagy sem. Az egerek bajszuk mozgatásával tapintják ki a szomszédos platform távolságát. A kutató munkatársaival megalkotta az érintett agykérgi terület háromdimenziós modelljét, s kiderítette, más sejtek felel?sek a bajusz mozgatásért, s mások a tapintásért. Az egyel?re kérdéses, hogy végül hol születik meg a végs? döntés az ugrásról, az azonban valószín?nek t?nik, hogy olyan területen, amely egyaránt kapcsolatban van a tapintásért és a bajusz mozgatásáért felel?s sejtekkel.
Bert Sakmann el?adásában kitért arra, személyes okai is vannak, hogy Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulója, 2012 után idén ismét elfogadta a Szegedi Tudományegyetem meghívását. 1956-ban, a forradalom idején 14 esztend?s volt, a rádióban pedig folyamatosan követte a Magyarországról érkez? híreket. A professzor kifejtette, tisztelettel adózik azon hallgatók el?tt, akik Szegeden 1956. október 16-án el?ször megfogalmazták a diákság követeléseiket. Hozzátette: németként nagyrabecsüléssel gondol Magyarországra azért is, ami 1989-ben, a vasfüggöny lebontása idején történt.
(FOTÓ)