Gének és diéta

Senki sem tudja megváltoztatni azokat a géneket, amelyeket az őseitől örökölt, de mindenki kiválaszthatja azt az étrendet, mellyel kedvezően befolyásolhatja az örökölt kockázatot, amivel megszületett. Két nagy nemzetközi vizsgálat azt mutatja, hogy megfelelő koszt jelentősen mérsékelheti a genetikai veszélyt, ami szív-és érbetegségekre hajlamosít.

A genetikusok mind több olyan gént fedeznek fel, amelyek elősegítik különböző betegségek megjelenését. Az már ismert, hogy a 9p21 genetikai változat fokozza a szívbetegség kockázatát, ezért szívinfarktusra nagyobb esélye van azoknak, akik ezt a génvariánst hordozzák, mint a többi embernek.
Jamie Engert munkatársaival két nemzetközi vizsgálat adatait elemezve kimutatta, hogy ha valaki megfelelő étrendet választ, jelentősen csökkentheti azt a kockázatot, amelyet a veszélyes gén változat okoz.
Az INTERHEART nevű tanulmányban 4294 vizsgálati alany szerepelt, akik különböző etnikumú emberek voltak: európaiak, dél-ázsiaiak, kínaiak, arabok és latin-amerikaiak. A genetikai összefüggést háromféle étrenddel kapcsolatban nézték.
Az egyik étrend távol-keleti volt: benne szója szósz, tofu, zöldlevelű növények, tojás és kevés cukor. A második koszt a szokásos nyugati ételsor: hús, tojás, sózott és megsütött ennivalók, sok cukor, magok és desszertek. A harmadik étrend az egészségesnek tartott változat volt: sok nyers zöldség, gyümölcs, diófélék, sovány tejtermékek, desszertek.
A FINRISK tanulmányban csaknem húszezer Finnországban élő ember genetikai és táplálkozási összefüggéseit vizsgálták. Azt nézték, hogy szív-és érbetegségek szempontjából védettebbek-e a 9p21 genetikai változattal élő emberek, ha sok friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak.
A vizsgálatok azt bizonyították, hogy a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek által eddig is ajánlott étrend, amely naponta négy-öt adag gyümölcsre és zöldségre épül, mérsékli még a kedvezőtlen genetikai tulajdonságok kockázatot növelő hatását is.
Ron Do, a PLoS Medicine című szaklap által közölt dolgozat első szerzője hangsúlyozta, hogy “további kutatásra van szükség, hogy megértsük ennek az összefüggésnek a lényegét és ezáltal azt az anyagcsere folyamatot, amelyben a 9p21 gén szerepet játszik”.

Forrás: MTI, Matos Lajos