Az ?sz a Nobel-díj kiosztás id?szaka. Rangos elismerése kiváló tudósok évtizedekig folyó kitartó munkájának . Ám más tudósok meg valami meghökkent? összefüggést vélnek felfedezni, amellyel minden ország teljes lakossága hozzájárulhat eme díj elnyeréséhez.A legkisebbt?l a legnagyobbig az év összes napján tevékenyen támogathatja a Nobel-díj megszerzését nem mással, mint CSOKIEVÉSSEL!
A New England Journal of Medicine cikke szerint azokban az országokban ahol magasabb az egy f?re jutó csokoládéfogyasztás magasabb a lakosságszámhoz viszonyított Nobel-díjasok aránya is.
Jól példázza ezt Svájc esete ahol magas a csokoládéfogyasztás és a lakosság számához mérten az egyik legnagyobb a Nobel-díjasok aránya.31 díjazott és évi 13kg csokoládéfogyasztás.Ha követjük a számokat akkor még látványosabb az összefüggés.
Svédország:31 díjazott 6,4kg /év/f?
Dánia:25 és 9kg/év/f?
Ausztria:24 és 9kg/év /f?
Norvégia:23 és 10kg/év/f?
Egyesült Királyság:19 és 10kg/év/f?
Egyesült Államok :10díjazott és 5,5kg/év/f?
( Ne feledjük a Nobel-díjak száma arányosított a lakosság számához viszonyítva, hogy összemérhet?ek legyenek az értékek)
Matematikai számítások szerint ha egy ország teljes lakossága egy évben 0,4kg-mal növelné a csokoládéfogyasztását az egy darab Nobel-díjat érne. Ez az USA-ban azt jelentené hogy körülbelül 125 millió kg. többlet csokievéssel akár egy ” új Einstein” születhetne.
Mit tegyünk azonban a svédekkel akik nagyon kilógnak a sorból. A szerz?, Dr. Franz Messerli természetesen erre is talált magyarázatot.
a: a stokholmi Nobel-bizottság talán egy árnyalatnyit elfogult a saját népe iránt és ez okozhatja a jelent?s torzítást
b: a svédek NAGYON ÉRZÉKENYEK a csokoládé pozitív hatásaira
Persze az sem mindegy milyen az a csokoládé!! Ami a bizonyítottan hatásos flavonoidokat tartalmazza az a csokoládé kakaó tartalma .A svájci márkákban ez magas az nem is vitás. Az amerikaiak azonban nemhogy nem esznek elég csokit, a tartalmával is bajok vannak. Tiszta tej meg tejszín,meg mindenféle más-de nem kakaó-így a tanulmány szerz?je.Valójában a legtöbb svájci csokiev? nem is tartja számon az amerikai csokoládékat „mint olyat”.
A kakaóban lev? flavonoidokról már kimutatott tény hogy csökkentik a vérnyomást, javítják az erek funkcióját és csökkentik az öregedéssel járó kognitív teljesítmény romlást. S?t állatkísérletek bizonyítják hogy kifejezetten okosító hatásúak.
Ha úgy t?nik a csokoládé fogyasztása javítja a kognitív funkciókat, akkor az egész lakosság magasabb csokoládé fogyasztása több okosabb embert eredményez, több okos ember pedig több Nobel-díjat .
A szerz? hangsúlyozta azonban, hogy tudományos szempontból ez a hipotézis csak akkor ér valamit ha az elfogadott vizsgálati módszerekkel értékelhet?,bebizonyítható eredmények születnek. Egy ilyen kutatás elvégzésére a csokievés és a Nobel-díj összefüggésében azonban nagyon kicsi az esély. 🙂
A másik hipotézis egy kicsit közelebb áll a valósághoz.Azokban az országokban ahol magasabb a csokoládéfogyasztás valószín?leg fejlettebb a gazdaság és az emberek jobb körülmények között élnek. A fejlett gazdaság lehet?séget nyújt az oktatás magasabb színvonalára és arra, hogy ezt több ember igénybe tudja venni.A Nobel-díjak magasabb átlagos száma tehát inkább összefüggésbe hozható a magasabb képzési színvonallal semmint a csokievéssel.
De még ez sem biztos. Lehet hogy a csokoládé evéssel megnövelt kognitív funkciók meg a kiváló oktatási rendszer együtt jelenti az egyenes utat a Nobel-díjhoz?
Forrás:MedicalNewsToday, medpagetoday