A precíziós gyógyszerkutatásban, a betegségek genetikai hátterének felderítésében és a gének felfedezésében nyithatnak új utakat azok az eredmények, amelyeket a sejtek nagyfelbontású térbeli vizsgálatára alkalmas rendszermikroszkópia területén ért el Horváth Péter bioinformatikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának tudományos f?munkatársa és nemzetközi kutatócsoportja – tájékoztatta az Akadémia csütörtökön az MTI-t.

A Magyarországon és Finnországban is kutató szakember kollégáival olyan számítógépes módszereket fejleszt, amelyek sok millió mikroszkópos kép automatikus feldolgozását teszik lehet?vé rövid id? alatt. Ennek köszönhet?en akár az összes emberi gén m?ködését és funkcióját vizsgálni lehet egy adott betegség vagy adott biológiai folyamat minél pontosabb megismeréséhez.
„Akár az is megoldható, hogy a terápiában alkalmazott gyógyszerek – így például az onkológiai szerek – vagy a még klinikai tesztfázisban lév? gyógyszerjelöltek szervezetbeli hatásait elemezzük nagyszámú beteg esetében” – idézte a közlemény a kutatót, aki a közelmúltban három, áttörést jelent? eredményr?l számolt be rangos nemzetközi folyóiratokban.
Ezek egyike egy új képkorrekciós eljárás, amely mintegy húsz százalékkal pontosabb a hasonló módszereknél, így jelent?sen el?mozdíthatja a képfeldolgozásra és -elemzésre épül? tudományterületeket a mikroszkópos felvételek értékelését?l az orvosi diagnosztikáig.
Az él? sejtek vizsgálata mellett a kutatócsoport a humán genom m?ködésének megismerésére koncentrál. Svájci kutatókkal együttm?ködve els?k között hajtottak végre teljes emberi genomsz?rést. Ennek során az összes gént egyesével kikapcsolva térképezték fel azok hatásait. Nemcsak a már ismert gének m?ködésének pontos mechanizmusát írták le, hanem több új gént is felfedeztek: olyanokat például, amelyek a daganatos betegségek kialakulásában és el?rehaladásában meghatározó szerepet játszó riboszómák képz?désében vesznek részt.
Kutatásaik egyik f? iránya egyes sejtek szerepének felderítése, amely olyan kérdésekre is magyarázattal szolgálhat, hogy miért válnak rezisztenssé a tumorsejtek a terápiára, és ez miként vezet a daganat kiújulásához.
A csoport másik f? kutatási területe a személyre szabott gyógyászathoz kapcsolódik: a szegedivel párhuzamosan Helsinkiben m?köd? laboratóriumában Horváth Péter és munkatársai precíziós gyógyszervizsgálatokkal segítik a daganatos betegek ellátását. Az általuk végzett mikroszkópos elemzés pontos képet ad a tumorsejtek szaporodásáról. Ez alapján megítélhet?, hogy a választott kezelés valóban képes-e a daganatos sejtosztódás megállítására. A vizsgálatok arra is lehet?séget nyújthatnak, hogy egyénenként határozzák meg az alkalmazandó gyógyszerek pontos adagolását, és így az egészséges sejtek lehet? legteljesebb védelme mellett érjék el a daganatos sejtek minél teljesebb kör? elpusztítását.
Távlati célként a kutatócsoport adatbank létrehozását tervezi. Az „1000 Genom Projekt” mintájára elképzelt „One Million Phenome” program a lakosság egymillió tagjának mikroszkópos mintaelemzésével kíván pontos térképet adni a sejtek tulajdonságairól és azoknak a szervezet egészségi állapotával való összefüggéseir?l. Els? lépésben a mintákat antitestekkel és különféle gyógyszerekkel kezelnék. Ez alapján megállapítható, hogyan reagálnak az egyes emberek az adott beavatkozásokra. Az így kapott információk összekapcsolhatók az egyén meghatározó jellemz?ivel – például a genetikai adottságokkal, a családi jellemz?kkel, a kórtörténettel.