Brüsszel – Janez Potocnik környezetvédelmi biztos megkapta Fazekas Sándor levelét, amelyben a vidékfejlesztési miniszter azt kérte az uniós biztostól, hogy az akácméz alapanyagát adó fehér akác ne kerüljön fel arra az uniós listára, amelyet Brüsszel a visszaszorítandó nem ?shonos állat- és növényfajokról készít – er?sítette meg kedden az MTI megkeresésére a biztos szóviv?je.
Joe Hennon tudatta, hogy az erre vonatkozó rendelet számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely alapján a bizottság köteles figyelembe venni, hogy egy-egy faj mióta van jelen Európában és milyen gazdasági-társadalmi haszon származik bel?le.
„Ezek a megfontolások szerves részét képezik majd annak az elemzésnek, amely alapján össze fog állni a lista” – ismertette a szóviv?.
Hennon azt is világossá teszi, hogy abban az esetben, ha a fehér akác mégis rákerülne a listára, Magyarországnak els?sorban arról kellene gondoskodnia, hogy ne terjedjen tovább. Ez nem jelentené azt, hogy Magyarországnak teljes mértékben ki kellene irtania az akácosokat.
„A jogszabály els?dleges célja, hogy megakadályozza új invazív, nem ?shonos fajok behurcolását az EU-ba, valamint azt, hogy megakadályozza azoknak az idegen fajoknak a megtelepedését és terjedését, amelyek a legnagyobb fenyegetést jelentik a biodiverzitásra, a gazdaságra és az emberi egészségre” – fejtette ki Joe Hennon.
A bizottság tavaly szeptemberben ismertette javaslatát az úgynevezett nem ?shonos özönfajok visszaszorítására, amelyek a brüsszeli testület szerint évente 12 milliárd euró érték? kárt okoznak az európai agráriumnak. A tiltólistára tett fajokat tilos lesz importálni, forgalomba hozni, felhasználni és szabadon engedni a környezetben.
A fehér akác Észak-Amerikából származik, Magyarországon Mária Terézia uralkodása idején, a XVIII. században kezdték telepíteni a homokos területek megkötésére.
Mire jó a Fehér akác (Robinia Pseudoacacia)
A hüvelyesek családjába tartozó, Észak-Amerikából származó közismert fa, amely nálunk is kisebb-nagyobb erd?ségeket alkot, utak mellé és házak köré is szívesen ültetik. Fája sokféleképpen hasznosítható, májusban nyíló illatos virágai pedig nem csupán jó méhlegel?ként, hanem gyógyteaként is megbecsültek. Az akácvirágot üde nyílásban, a fürtökt?l lefosztva kell gy?jteni.
bels?leg alkalmazva:
– köhögésre, szorulásra, magas gyomorsavra, bélférgesedésre, gyomor- és bélfekélyre,
Hennon azt is részletesen ismerteti, hogy a bizottság adatai szerint 12 ezer nem ?shonos állat- és növényfaj él jelenleg Európában, és körülbelül minden hatodik számít agresszíven terjed? úgynevezett özönfajnak. Ezek közül van, amelyik az emberre is veszélyes, mint például az ázsiai lódarázs vagy a tigrisszúnyog, mások épületekben vagy a termésben okoznak károkat, mint az ártéri japánkeser?f? vagy a nutria.
Emellett egyes behurcolt fajok veszélyt jelentenek olyan ?shonos európai állatokra, amelyek elengedhetetlenek az európai ökológiai rendszer egyensúlyának fenntartásához, a fekete cseresznye súlyos zavarokat okoz az erdei ökoszisztémában, az Amerikából származó szürke mókus pedig kiszorítja az európai vörös mókust.
Az él?helyek pusztulása mellett az idegen invazív fajok felelnek a legtöbb ?shonos állat- és növényfaj kihalásáért – magyarázza az MTI-nek Janez Potocnik szóviv?je.
Joe Hennon arra is rámutat, hogy a bizottság olyan fajokról állít össze listát, amelyek uniós szinten is aggodalomra adnak okot. A listát a bizottság a tagállamokkal közösen, kockázatelemzés és tudományos bizonyítékok figyelembe vételével állítja össze – hangsúlyozta a szóviv?.
(MTI; Konsiczky Zoltán)