Egy érdekes feltevés az Alzheimer-kórral kapcsolatban

(MTI) – Egyes orvosi beavatkozások során egyik emberr?l a másikra terjedhet az Alzheimer-kór oly módon, mint a Creutzfeld-Jakob-betegség (CJB) – állapította meg egy kis esetszámú tanulmány, amelynek szerz?i óvatosságra intenek feltevésükel kapcsolatban.

A kór átvitele elméletileg elképzelhet? lehet orvosi eszközökkel és injekcióban beadott emberi növekedési hormonnal – idézte a BBC hírportálja a Nature cím? tudományos folyóiratban megjelent tanulmányt.
A feltevésre nyolc elhunyt páciens agyának vizsgálatával jutottak brit szakemberek, akik hangsúlyozták, eredményeik „nem bizonyító erej?ek”, és nem jelentik azt, hogy az Alzheimer-kór fert?z? lenne.
A demenciának ennél a fajtájánál az agysejtek elhalnak, az agy zsugorodik, m?ködése romlik. Az öregedéssel a kór kockázata n?, és nagyobb eséllyel betegedhet meg az is, akinek a családjában már el?fordult a betegség, ám nem kapható el a pácienssel való érintkezés útján.
A londoni University College kutatói John Collinge vezetésével akut szivacsos agysorvadásban (CJB) elhunyt betegek agyát tanulmányozták, amikor az Alzheimer-kór egyik jelét, a fehérje-lerakódást találták meg a nyolcból hét esetben. Meglep?dtek, mert a betegek életkora 31 és 51 éves között volt, amikor meghaltak, és egyikük családjában sem fordult el? Alzheimer-kór.
Mind a nyolc elhunyt úgy kaphatta meg a CJB-t, hogy gyermekkorukban növekedési hormonnal kezelték ?ket. Ezt a kezelést Nagy-Britanniában 1985-ben megszüntették, a hormont szintetikusra cserélték, amint kiderült, hogy a CJB kockázatával jár. A fert?zésveszély csökkentése érdekében ma a brit állami kórházakban eldobható orvosi és sebészi eszközöket használnak.
Collinge úgy véli, az agyban lerakódást okozó fehérjét véletlenül, orvosi és m?téti eljárások során át lehet vinni egyik páciensr?l a másikra, ahogyan a CJB-t el? lehet idézni prionok, vagyis „fehérjemagok” átjuttatásával, amelyek aztán az agyban növekedésnek indulnak.
Állatkísérletek is igazolták a feltevést, mégis óvatosságra intettek a kutatók. A nyolc elhunyt közül egyiknél sem fejl?dött ki Alzheimer-kór, és nem tudni, egyáltalán megjelentek volna-e náluk a tünetek, ha sokáig élnek. Annak sincs bizonyítéka, hogy a növekedésihormon-injekciók okozták a fehérje-lerakódást.
Collinge szerint további kutatások szükségesek: már felvette a kapcsolatot az egészségügyi minisztériummal, hogy megtudja, maradt-e a korabeli növekedési hormonból, amelyt meg kellene vizsgálni, tartalmaz-e lerakódást okozó „amiloidmagvakat”.