E-egészségügy

A betegeknek könnyebbséget, nagyobb biztonságot és a gyorsabb felgyógyulás lehet?ségét kínálja a novembert?l bevezetend? elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) – mondta az Emmi parlamenti államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Rétvári Bence közölte: éves szinten a rendszer m?ködtetésére 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben.

Emlékeztetett arra, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) irányításával kifejlesztett, felh?alapú elektronikus rendszerben az egészségügyi intézmények, az orvosok, a gyógyszerészek számítógépen keresztül megismerhetik a betegek korábbi adatait, vizsgálatait, leleteit, dokumentumait. Az elektronikus rendszernek köszönhet?en a beteggel kapcsolatos minden fontos információ azonnal az orvos rendelkezésére áll, aki így pontosabb diagnózist állíthat fel, és a kezelés is személyre szabottabb, gyorsabb lesz – mondta.

Az új rendszerben nem lesz szükség papírokra, tehát a betegeknek nem kell magukkal vinniük dossziékban korábbi leleteiket, és az orvosi dokumentáció sem veszhet el, mert azok a „kormányzati felh?ben” mindig elérhet?ek, megtalálhatók lesznek.

Közölte, az eeszt november 1-jét?l m?ködik a közfinanszírozott egészségügyi intézményekben, de már most a kórházak 69 százaléka, a háziorvosi praxisok 72 százaléka és a gyógyszertárak 85 százaléka rendelkezik az ahhoz szükséges informatikai kapacitással. Utalt arra, hogy korábban az ÁEEK elindított egy 7,2 milliárd forintos informatikai eszközfejlesztési programot; ebben 191 közfinanszírozott egészségügyi intézményben építették ki a szükséges informatikai bázist. Ez 10 ezer informatikai eszközt jelent összességében – f?zte hozzá. Az állam tehát nemcsak a rendszer kiépítésének költségeit fedezte, és az informatikai eszközök telepítését végezte el, hanem annak m?ködtetését is fedezi 1,2 milliárd forintból – mondta.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke arról beszélt, hogy nemzetközileg is komoly érdekl?désre tarthat számot az elektronikus rendszer kiépítése, és azzal Magyarország Európában az „élre ugrik”, mert hasonló rendszerek eddig csak részekben m?ködtek, de a rendszer „ebben a komplexitásában még nem ismert”. Utalt arra is, hogy az Európai Orvosok Állandó Bizottsága, ami szavai szerint az Európai Unió orvosi kamarájának is tekinthet?, is hosszú évek óta intenzíven foglalkozik a témával, tekintettel arra, hogy az uniós állampolgároknak minden országban biztonságban kell egészségügyi ellátáshoz jutniuk. A MOK elnöke nemzeti értéknek mondta a betegvizsgálatok adatait, továbbá társadalmi közérdeknek nevezte, hogy ne kelljen újra ismételni már elvégzett vizsgálatokat, mert így komoly költség takarítható meg az egészségügyben. Arra is kitért, a MOK fontosnak tartja, hogy egy átmeneti id?szak után nemcsak a közfinanszírozott intézmények, hanem valamennyi egészségügyi szolgáltató köteles lesz csatlakozni a rendszerhez. Így kés?bb Magyarországon bárhol, bármilyen orvosi vizsgálat eredménye fel kell hogy kerüljön a rendszerbe.

Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszernek adatbiztonsági szempontból komoly informatikai védelmet kell kapnia. Vartus Gergely, az E-health koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáért felel?s miniszteri biztos azt mondta, mind a jogszabályi környezet mind pedig az informatikai háttér megteremtésénél a lehet? legmagasabb biztonsági szint elérésére törekedtek, és szerinte ezt sikeresen el is végezték. Jelezte: a kormányzati adatközpont, ahová a betegadatokat tartalmazó „egészségügyi felh?” költözik, a jelenlegi legmagasabb biztonsági szintnek felel meg. Tájékoztatása szerint eddig 90 ezer személyiigazolvány-olvasó berendezést szerzett be az ÁEEK; ezeket az eszközöket az alapellátásban, a járóbetegellátásban, a gyógyszertárakban helyezik el.

MTI