Az influenzával való els? találkozás meghatározza, hogy a kés?bbiekben miként reagál az ember szervezete a vírusra – állapították meg amerikai kutatók.
A Science tudományos folyóiratban közölt tanulmány készít?i az A típusú influenzavírus 18 törzsét és a vírus felszínén lév? hemagglutinin nev? fehérjét vizsgálták meg – írta a BBC News.
A szakemberek szerint ennek a fehérjének mindössze két típusa van és az ember azzal szemben lesz védett, amellyel el?ször találkozik a szervezete, a másik azonban továbbra is fenyegetést jelent a számára.
A tucsoni Arizonai Egyetem és a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatói szerint az eredményeik magyarázatot adhatnak arra, hogy egyes influenzajárványok miért okoznak több halálesetet és súlyos megbetegedést a fiatalok körében.
Amikor az ember immunrendszere el?ször találkozik egy influenzavírussal, az ellenanyagot, antitesteket kezd termelni, hogy megcélozza a vírus felszínéb?l – nyalókaszer?en – kiálló hemagglutinin receptorfehérjét, amelynek tehát csak két változata van.
A Michael Worobey vezette kutatócsoport „kék és narancssárga nyalókákat” különböztetett meg. A szakemberek szerint az 1960-as évek vége el?tt született emberek a „kék nyalókás” influenzavírusoknak – H1 vagy H2 – voltak kitéve gyerekkorukban. Az életük folyamán ?k ritkán betegedtek meg másik „kék nyalókás” influenzavírusoktól, mint például a madárinfluenza néven ismert H5N1, de belehalhattak a „narancsságra” H7N9 típusú influenzába.
Pont az ellenkez? jelenség figyelhet? meg azoknál, akik az 1960-as évek végén születtek és így a „narancssárga nyalókás” influenzavírusnak – H3 – voltak kitéve.
A kutatók a H5N1 és a H7N1 madárinfluenza-vírussal fert?zött emberek kezelési adatait vonták vizsgálat alá. Az eredmények 75 százalékos védettséget mutattak a súlyos betegség kialakulásával és 80 százalékos védelmet az elhalálozással szemben azoknál a pácienseknél, akik gyermekkorukban ugyanilyen fehérjéj? vírusoknak voltak kitéve.
Worobey szerint az eredmények magyarázatot adhatnak arra, hogy az 1918-as influenzajárvány miért volt pusztítóbb a fiatalok körében. „Azokkal a fiatal feln?ttekkel a H1-es típus végzett és az évtizedekkel kés?bb elemzett vérminták szerint elég nagy a valószín?sége, hogy az érintett személyek H3-as típussal találkoztak els?ként gyermekkorukban vagy védtelenek voltak a H1-gyel szemben” – magyarázta a szakember.
MTI