A hagyományos angiográfiánál tökéletesebb képet ad a koszorúerek állapotáról, esetleges sz?kületeinek helyér?l és mértékér?l egy új, az angol nevéb?l ered? bet?szóval DARA elnevezés? technika, amelyet Victor Grech és munkacsoportja mutatott be a Catheterization and Cardiovascular Interventions szakfolyóiratban.

    A DARA gyorsabb, a beteg kevesebb röntgensugarat kap, a koszorúér rendszert pedig különböz? irányokból teszi láthatóvá.
Az iparilag fejlett országokban a halál els? számú oka a koszorúerek sz?külése, elzáródása következtében kialakuló szívizom elhalás, az infarktus. A koszorúereket megfelel? oldattal feltöltve, röntgensugár segítségével láthatóvá tehetjük és a besz?kült szakasz a szívkatéter csúcsán lév? ballon fölfújásával kitágítható.
A legjobb orvosi ellátás bizonyos helyzetekben, több éren látható sz?kület esetén a sz?kületet áthidaló m?tét útján történhet, ezért rendkívül lényeges a pontos diagnózis. Nem elég a koszorúérrendszert láthatóvá tenni, hanem az egyes érterületeket térben is ábrázolni szükséges.
Az eddig alkalmazott eljárás során több irányból, több síkban végzett röntgenfelvételt készítettek és így ítélték meg a koszorúerek sz?kületének helyét és mértékét.
A DARA bet?szó azt a koszorúereket feltölt? és láthatóvá tev? m?szert jelzi, melynek során a beteg teste körül különleges, ívelt pályán a képalkotó sugárfej forog. Ez valósággal körüljárja a beteg mellkasát és olyan, térbeli képet készít a koszorúerekr?l, amely a korábbi módszerrel készített felvételeknél jobban ábrázolja a tényleges helyzetet.
A DARA segítségével megjelenített felvételek a teljes koszorúérrendszert bemutatják különböz? szögekb?l, így a szakorvosok pontosabban dönthetnek a legjobb kezelési megoldásról. A kutatók 463 beteggel foglalkoztak. Véletlenszer? elrendezésben az egyik csoport tagjain, a hagyományos eljárás egysíkú, illetve kétsíkú módszerét, a másik csoportban pedig a DARA egy-, vagy kétsíkú technikáját alkalmazták.
Az eddigi kétsíkú technikához képest, a DARA két síkban végzett változata 46 százalékkal kisebb röntgen sugárdózissal, fele annyi felvételismétléssel és 15 százalékkal gyorsabban szolgáltatta a korábbinál részletgazdagabb képet.

Forrás: MTI, Matos Lajos