(MTI) – A dohányfüstb?l visszamaradt, különböz? felületekre lerakódott mérgez? anyagok jelent?s genetikai károsodást okozhatnak az emberi sejtekben – állapította meg a világon els?ként egy, a témában úttör?nek számító tanulmány.

A dohányfüstb?l kiváló vegyületek gyakorlatilag minden felületen megtapadnak, de f?ként a textíliákon maradnak vissza. Az emberek szervezetébe els?sorban belélegzés, lenyelés, vagy b?rrel való érintkezés útján kerülhetnek be ezek a mérgez? anyagok.
A Kaliforniai Egyetem Laurence Berkeley Nemzeti Laboratóriumának szakemberei által készített tanulmány szerint a dohányfüstb?l származó lerakodás súlyosan károsíthatja az emberi DNS-t és id?vel még ártalmasabbá válhat – adta hírül a The Daily Mail cím? brit lap.
A szakemberek szerint a dohányfüstmaradvány különösen veszélyes lehet a kisgyerekekre, hiszen ?k el?szeretettel kúsznak-másznak a padlón, vagy esznek kézzel anélkül, hogy el?tte megmosták volna, ezáltal bejuttatva szervezetükbe a mérgez? anyagokat.
„Ez a legels? tanulmány, amely kimutatta, hogy a dohányfüstmaradvány mutációt el?idéz? hatással bír. A füstb?l kiváló és lerakódó vegyületek egy része a leginkább rákkelt? anyagok közé tartozik és, ha ezek például ruhákon vagy sz?nyegeken tapadnak meg, akkor különösen nagy a veszély a legkisebbekre nézve” – húzta alá Lara Gundel, a tanulmány társszerz?je.
A kutatók egy sor különböz? teszt segítségével próbálták kideríteni, hogy a dohánnfüstb?l visszamaradó vegyületek valóban hosszan tartó DNS károsodáshoz és génmutációhoz vezetnek-e. A kutatók szerint az ilyen típusú lerakódások rendkívül alattomosak, mivel nagyon nehéz megszabadulni t?lük. Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy a dohányfüstmaradványok még a dohányzók kiköltözése után több mint két hónappal is kimutathatók voltak a lakásban lév? porban és különböz? felületeken.
A hagyományos tisztítási módszerek, úgy mint a porszívózás, felmosás és szell?ztetés bizonyítottan nem csökkentik a méreganyagok jelenlétét. A szakemberek javaslata szerint a legjobb megoldás a textíliák átcserélése és a falak újrafestése.
Az eredményeket a Journal Mutagenesis cím? folyóiratban közölték.