Életmódváltással tehetünk az ellen, hogy évr?l évre növekedjen az esélye rákos megbetegedés kialakulásának.

1. Élj dohányfüst-mentesen!

A dohányzás káros hatásai:

A dohányzás egészségkárosító hatásai szerteágazóak. Dohányzás hatására jelent?sen fokozódik a szív és érrendszerei megbetegedések (például a magasvérnyomás, az érelmeszesedés, a trombózis, a szívinfarktus, az agyvérzés, az agyi érelzáródás), egyes daganatok (tüd?rák, szájüregi daganatok, gégerák, nyel?cs?rák és hólyagrák) és a krónikus obstruktív tüd?betegség (továbbiakban: COPD) kockázata. Szerepet játszik a dohányzás a csontritkulás, a szürke hályog, a macula lutea (sárgafolt) degeneráció kialakulásában is. A dohányzás jelent?s szöv?dménye a termékenység csökkenése és az impotencia. A várandós anyák dohányzása nemcsak az anya, hanem a magzat egészségét, életkilátásait is rontja. A dohánytermékb?l származó füst kétharmadát nem is a dohányos nem szívja be. A füst egyenesen a környezetbe kerül, ahol a nemdohányzók szervezetét (passzív dohányosok) ugyanúgy károsítja, mint a dohányzókét. Ma már bizonyított, hogy a passzív dohányzás is okozhat tüd?rákot, szív-érrendszeri betegségeket. A passzív dohányzás hatására véralvadási zavarok jelentkezhetnek és tönkremehet az erek rugalmassága.

Leszokás:

A dohányzás abbahagyása már 24 órával kés?bb érezteti jótékony hatását, ekkor már megkezd?dik a hörg?k regenerációja. A leszokást követ?en változó mértékben és más-más id? elteltével, de egyértelm?en csökken az egyes egészségkárosodások kockázata. 72 óra elteltével érezhet?en könnyebbé válik a légzés, fél év elteltével mérsékl?dik a köhögés és a nehézlégzés. A szívinfarktus kockázata már egy év elteltével felez?dik, és öt év elteltével közelíti a nemdohányzók kockázatát. A tüd?rák esetében a felez?dés ideje öt év és tíz-tizenöt év alatt közelíti meg a soha nem dohányzók kockázatát. Mit tehetsz, ha valaki hozzád fordul segítségért, mert szeretne leszokni a dohányzásról? Könnyen el?fordulhat, hogy valamelyik családtagod, például a szüleid dohányoznak. Próbáld ?ket meggy?zni arról, hogy akár sok év, évtized dohányzás után is van lehet?ség a leszokásra és az mindenképpen el?nyökkel jár. A másik fontos dolog, hogy mutass példát! Ha te magad is füstölögsz, nehéz lesz kisebb testvéreidet, barátaidat meggy?zni arról, hogy ezt ne tegyék.

2. Tartsd egészségesen a súlyod!

Testtömeg:

A túlzott energiabevitel a daganatok kialakulásának jelent?s kockázati tényez?je. Természetesen az energiabevitel (étkezés) nem lehet a fizikai aktivitástól külön választani. A két életmódelem összhangja nagyon fontos, hiszen a fokozott fizikai aktivitásnak, például a sportnak nagyobb az energiaigénye, de a nagyobb energiabevitel csak bizonyos szintig és ideig folytatódhat, kompenzálható fizikai aktivitással. A szervezet tényleges energiaigénye függ a nemt?l, öröklött adottságoktól, életmódtól (táplálkozás, fizikai aktivitás, lelki egészség). Törekedjünk arra, hogy a mért testsúly, a testtömeg-index (BMI) illetve derék-körfogat értéke (testösszetételi paraméterei) normális, optimális tartományban legyen. A normál testtömeg elérése és megtartása érdekében érdemes csökkenti mennyiség és gyakoriság szempontjából a magas zsír és cukortartalmú ételek, italok fogyasztását, ide sorolva a cukros üdít?italokat is.

3. Mozogj minden nap, ne ülj sokat!

A legfrissebb felmérések szerint a rendszeres mozgás hiánya, az ül? életmód közvetve legalább annyi egészségkárosodást és halálozást okoz, mint a legismertebb halálokok, a szív- és érrendszeri megbetegedések, daganatos megbetegedések, diabétesz, stb. Az elmúlt évtizedekben a modernizálódás egyik hatására az emberek elkényelmesedtek. Ennek legszembeötl?bb tünete a túlsúly, rosszabb esetben a súlyos elhízás. Ez alaposan csökkenti edzettségi állapotot és ellenálló képességet, így könnyen vezethet akár súlyos betegségek kialakulásához. Bár a kényelmességb?l kilépni nem könny?, némi akarater?vel, kitartással és néhány egyszer? változtatással rövid id? alatt eredményeket lehet elérni és motivációt szerezni a folytatáshoz, a heti legalább háromszori sportoláshoz. Munkába, iskolába menet vagy bevásárláskor érdemes minél többet gyalog megtenni, 1-2 megállóra egyébként sem érdemes felszállni a buszra, villamosra. A rokonokkal, barátokkal szervezett közös programok között rendszeresen legyen kirándulás vagy séta a városban. Néhány emeletért nem érdemes liftbe szállni, a lépcs?zés er?síti a keringési rendszert. A rendszeres mozgás nem csak a fizikai állapotnak, a fittségnek tesz jót vagy a betegségek elkerülésében segít, hanem remek kikapcsolódás és jókedv forrása is lehet.

4. Egyél sok zöldséget, gyümölcsöt és magvakat!

Az élelmi rostok daganat megel?z? hatása bizonyított. A rostok a felületükön megköthetnek rákkelt? molekulákat. A rostok miatt széklet mennyisége megnövekszik, ezért a bélmozgás felgyorsul, a széklet kevesebb id?t tölt a vastagbélben, így rövidül a rákkelt? anyagokkal szembeni kitettség ideje. A legnagyobb élelmi rost források a zöldségek, gyümölcsök, teljes ?rlés? gabonafélék, illetve a hüvelyesek. Számos növényi eredet? anyag kifejezetten daganatellenes, vagy daganatmegel?z? hatású. Például: karotinoidok – sárgarépa; fenol savak – bogyós gyümölcsök; flavonoidok – vöröshagyma; glukozinolátopk – brokkoli és más keresztesvirágzatúak stb.

5. Tartózkodj a kalóriadús ételekt?l, cukros ételekt?l!

A különböz? típusú zsírsavak eltér? hatást fejtenek ki. A telítetett zsírsavaknak – zömében állati eredet? zsírok, de a kókusznak, illetve pálmazsírnak is jelent?s a telített zsírsavtartalma – kockázatemel? hatása van. Viszont a telítetlen zsírsavaknak, illetve a telítetlen zsírsavak – omega 6 és omega 3 – megfelel? arányának véd? hatása van. Ennek érdekében érdemes növelni az omega 3-ban gazdag élelmiszerek fogyasztását, ilyenek például tengeri halak (lazac, hering, tonhal, t?kehal, lepényhal, makréla), a hazai halfélék (a busa, pisztráng, kecsege), egyes növényi olajok és az olajos magvak (lenmagolaj, repceolaj, dióolaj, dió, mandula, tökmag).

6. Óvatosan a vörös húsokkal, a sós ételekkel!

Húsok:

Els?sorban a vörös húsok fogyasztása (sertés, marha, bárány, kecske) és több daganat kockázata között egyértelm?, pozitív összefüggés van (leger?sebb a vastag- és végbéldaganatokra vonatkozóan). Ez több tényez?b?l adódik, többek közt nagy zsír-, illetve telített zsírtartalomból, a húskészítményekben található nitrát-tartalomból, illetve a mioglobin* koncentrációból. A vörös és fehér húsok (szárnyasok) közötti különbség els?sorban az eltér? zsírtartalomban, zsírsavösszetételben, illetve a vörös húsokban lév? nagyobb mioglobinkoncentrációban rejlik. A húsok színéért a bennük lév? mioglobin, egy izmot felépít? fehérje a felel?s. A vörös húsok vastartalma jelent?s, és ez igaz magára a mioglobinra is. A vöröshús speciális kötésben lev? vastartalma (hem-vas) állhat a háttérben, amely el?segítheti olyan vegyületek kialakulását, amelyek aztán a daganatkeletkezésben játszanak szerepet.

Só:

A nagy nátrium bevitel nemcsak a magas vérnyomás és a koszorúér-betegségek rizikóját, hanem egyes daganatok kockázatát is emeli. Több vizsgálat is talált összefüggést az alacsony káliumbevitel (K) és a fokozott daganat rizikó között, tehát a kálium (zömében zöldségekben, gyümölcsökben) bevitelnek véd? hatása van. A só bevitel mérsékelhet? az utólagos sózás és a magas sótartalmú élelmiszerek mell?zésével. Ételkészítésnél a megszokottnál kisebb mérték? sózás mellett érdemes kihasználni a zöldségfélék, gyümölcsök természetes ízesít? hatását, illetve zöld és száraz f?szerek széles választékát.

7. Kerüld az alkoholfogyasztást!

Az alkohol sejtméreg, károsítja a szerveket, az ideg- és agysejteket, el?segíti a magas vérnyomás és a szívritmuszavarok kialakulását, véralvadási zavarokhoz, hasnyálmirigy gyulladáshoz, májkárosodáshoz, gyomorfekélyhez, érzészavarhoz, személyiségzavarokhoz, akár szellemi képességek hanyatlásához, férfiaknál a szexuális teljesít? képesség csökkenéséhez, n?knél terhesség esetén fejl?dési rendellenességgel születend? gyermekhez is vezethet. Az alkoholfogyasztás nagy rizikója a függ?ség kialakulása. A rendszeres alkoholfogyasztás pedig alkoholfügg?séghez vezethet. Az ajak-, szájüregi- és garatrák keletkezésében az alkoholfogyasztás és a dohányzás bizonyított kockázati tényez?, ahogyan a nyel?cs? daganatos megbetegedései esetében szintén az alkohol-fogyasztás (különösen a tömény italoké) az egyik legfontosabb oki tényez?. De ebben a betegségtípusban is ismert a dohányzás szerepe. A máj és májon belüli epeutak rosszindulatú megbetegedéseinek hátterében a leggyakoribb ok az alkoholos májcirrózis, illetve a vírusos májgyulladás (B és C) miatt kialakuló májzsugor. Hazánkban a magas májrák halálozás els?sorban az alkoholfogyasztás következménye. De a hasnyálmirigy-daganatoknak is oki tényez?je a túlzott alkohol-fogyasztás. Az eml?rák kockázati tényez?i között az alkohol-fogyasztás is szerepel. Nem könny? ugyanakkor az alkohol szerepét pontosan azonosítani, számos más tényez? (pl. szülések id?pontja, szoptatás, családi halmozódás stb.) szintén kockázati tényez?je az eml?ráknak.

8. A napozással legyél óvatos!

A napsugárzásnak való kitettség a legfontosabb ok a melanoma kialakulásban. A melanoma a b?r pigmenttermel? sejtjeib?l kiinduló rosszindulatú daganatos betegség. Az anyajegyek vizsgálatakor az úgynevezett „ABCD” szabály segít felismerni a melanómát.

• A – Asymmetry (aszimmetria): nem kerek vagy ovális

• B – Border (határ): szabálytalan vagy nem éles

• C – Colour (szín): nem egyenletes szín

• D – Diameter (átmér?): 5 mm-nél nagyobb

Ha változik az anyajegy színe, mérete, alakja, felülete, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni! A b?rrák kockázata nagyobb azoknál, akiknek több alkalommal volt napégése különösen gyermek és ifjúkorban. A rosszindulatú b?rdaganat nagyobb eséllyel alakulhat ki azoknál, akik túlzásba viszik a szoláriumozást, hasonló betegség már volt a családban, akiknek világos, könnyen leég?, nem vagy alig barnuló b?rük, világos vagy vörös a hajuk, szepl?sek. Kockázatot jelent a nagyszámú festékes anyajegy, amelyek különböz? formájúak és méret?ek, esetleg több színt tartalmaznak, és a feln?tt korra 2 centiméteresnél nagyobbra növ? veleszületett anyajegy is. A megel?zés érdekében nem szabad napozni 11 és 15 óra között, a leégést?l véd? öltözetet érdemes használni (sapkát és napszemüveget is), 15-ösnél magasabb faktorszámú naptejjel kell a b?rt bekenni – akár télen is! Akinek sok anyajegye van, vagy nagyon fehér a b?re, használjon minél magasabb faktorszámú naptejet! Rendszeresen vizsgálni kell az anyajegyek állapotát! Évente egyszer hasznos b?rgyógyászati sz?résre menni.

9. Tartsd be a munkabiztonsági szabályokat!

A legújabb becslések szerint a majdnem minden tizedik daganatos megbetegedés mögött valamilyen foglalkozási ártalom következményeke lehet. A foglalkozási eredet? daganatos megbetegedések túlnyomó többségéért kémiai anyagok, kisebb részéért fizikai behatás – ionizáló sugárzás – és biológiai kóroki tényez?k, továbbá bizonyos rákkelt? hatású munkakörülmények felel?sek. A foglalkozási eredet? rosszindulatú daganatos betegségek többsége tüd?, húgyhólyag, b?r, vérképz? szervek megbetegedésével jár. A foglalkozási eredet? daganatos megbetegedéseket a munkavédelmi el?írások betartásával meg lehet el?zni. Meg kell határozni a határértékeket, ha van rákkelt? tényez? annak a kockázatát meg kell szüntetni, kicserélni más módszerre, vagy be kell tiltani, amennyiben ez nem lehetséges akkor minimálisra kell csökkenteni a káros hatás kifejez?désének kockázatát.

10. Az anyatej véd, szoptass, ameddig csak tudsz!

Kutatások bizonyítják, hogy bizonyos esetekben a szoptatás csökkentheti az eml?rák kialakulásának kockázatát. Ennek a pontos oka egyel?re nem ismert, valószín?leg a szoptatás változtat az eml? sejtjein és ellenállóbbá teszi azokat az eml?rákhoz vezet? folyamatokkal szemben. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a BRCA1 gén mutációját hordozó n?knél jelent?sen csökken az eml?rák kockázata, ha legalább 12 hónapig szoptatással táplálják gyermeküket.

11. A gyerekek kapják meg a szükséges véd?oltásokat!

A méhnyakrákot a HPV (humán papillomavírus) rákkelt? típusai okozzák. A méhnyak a méh legalsó része, daganatos megbetegedése a méhnyakrák. A méhnyak hámján képz?d? daganatsejtek rövid id? alatt szétterjedhetnek a szervezet más részeibe is. Évente átlagosan 1490 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizáltak Magyarországon. A méhnyakrák a 15–45 éves korosztályban a második leggyakoribb daganattípus. A HPV-nek több mint száz típusa ismert. A méhnyakrákot a HPV rákkelt? típusai okozzák. A vírussal bárki megfert?z?dhet. A HPV fert?zés alapvet?en nemi érintkezéssel terjed. Nagyobb kockázatnak vannak kitéve, akiknek több partnere van, illetve gyakorta cserélgeti ?ket. Az emberek fele, de akár nyolcvan százaléka is átesik valamilyen HPV-fert?zésen és a legtöbbjük nem is tud róla. Az életkor el?rehaladtával nagyobb eséllyel válik tartóssá a fert?zés, így a daganat keletkezésének valószín?sége is megn?.

A HPV-vel való fert?z?dés, illetve a méhnyakrák kockázata csökkenthet?:

HPV elleni véd?oltással

rendszeres méhnyaksz?réssel

felel?sségteljes, monogám szexuális élettel

A HPV elleni véd?oltás:

A véd?oltás az immunrendszert készíti fel a leggyakoribb rákkelt? HPV-típusok által okozott fert?zések kivédésére

Aki oltásban részesült, már nem fert?z?dhet meg az oltóanyagban található HPV-típusokkal

A szexuális élet megkezdése el?tt, 12-13 éves korban adott oltás nyújtja a leghatékonyabb védelmet a HPV-fert?zés ellen, a védettség megszerzéséhez kett? – karba beadott – oltásra van szükség

A beoltottakkal is el?fordulhat, hogy egy kevésbé gyakori rákkelt? vírussal fert?z?dnek meg. ezért az oltástól függetlenül is fontos a rendszeres méhnyaksz?rés!

Hepatitis B oltás:

A hepatitis B vírus a beteg vagy vírushordozó személy nyálában, testváladékaiban és vérében is kimutatható. A váladékkal, vérrel szennyezett eszközök is közvetíthetik a fert?zést.

A hepatitis B fert?zés történhet:

minimális mennyiség? vérzéssel járó véletlenszer? karcolás eredményeként
rosszul sterilizált fecskend? vagy injekciós t? közvetítésével
kábítószeresek körében közös fecskend? használatával
tetoválással, fülcimpa vagy orr lyukasztása
akupunktúrával
testnedvekkel (nyál, anyatej, menstruációs és hüvelyváladék, ondó)
Véd?oltás:

Az immunreakció kialakulásához két alapoltás szükséges 1-2 hónap id?közzel, ezeket 12 hónap múlva emlékeztet? oltás követ. Három oltás után életre szóló a védettség. Magyarországon 2000 óta a 14 éveseket kötelez?en oltják hepatitis B ellen.

Betegség:

A májgyulladás sárgasággal és általános tünetekkel, gyengeséggel jár. A fert?zöttek jelent?s hányada nem észleli a betegséget, de élete kés?bbi szakaszában krónikus májbeteggé válhat. Az idült májgyulladás a májrák leggyakoribb okozója.

12. Járj el rendszeresen sz?r?vizsgálatokra!

A méhnyaksz?rés minden n?nek a serdül?kortól kezdve, de legkés?bb 25 éves kortól háromévente mindenképpen ajánlott! A vizsgálat a társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkez?k számára ingyenes. A fájdalommentes vizsgálat során a méhnyakról sejtkenetet vesznek és a levett mintát megvizsgálják. A sz?r?vizsgálat célja a vírus okozta sejtelváltozások, a rákmegel?z? állapot minél korábbi felismerése.

Az eml?sz?rés az asszonyok rendszeres, kétévenként megismételt vizsgálata. Térítésmentesen jogosultak rá a 45 és 65 év közötti n?k, valamint életkortól függetlenül azok, akiknek a szakorvos elrendeli. Minden 45-65 év közötti asszony kétévente egyszer személyes, nevére címzett meghívólevél útján meghívást kap a mammográfiás sz?r?vizsgálatra. A sz?rés célja a kifejl?dés kezdeti szakában lév?, kicsi, még nem is tapintható csomók felkutatása. Akinek a sz?rés eredménye negatív, megnyugodhat, mert nagy valószín?séggel nem fenyegeti az eml?rák veszélye. A nem negatív sz?rési eredmény felveti a kicsi, olykor még nem is tapintható eml?daganat valószín?ségét. Ennek tisztázása érdekében további szakorvosi vizsgálatra van szükség. Ha a szakorvosi vizsgálat pozitív, az id?ben megkezdett, szakszer? kezelés esélyt ad a teljes gyógyulásra.

Az eml?rák – a tüd?rák után – a n?k leggyakoribb daganatos megbetegedése. Minden 10-11. n?b?l egynél kialakul az eml?rák. Az eml?rákok túlnyomó többsége 50 évnél id?sebb n?kben, a havi vérzés abbamaradása utáni életkorban fordul el?, ritkábban jelentkezik az úgy nevezett menopauza el?tt.

A vastagbélsz?rés: az 50 év feletti férfiak és n?k kétévenkénti sz?r?vizsgálata ötödével képes csökkenteni a vastagbélrák okozta halálozást a céllakosságban. A vastagbélrák Magyarországon népegészségügyi méret? probléma, mert évente csaknem 7600 új rákesetet diagnosztizálnak. A daganatos halálokok gyakoriságának sorrendjében a vastag- és végbélrák második helyen áll. A n?k halálozása 1999 óta kis mértékben csökken, a férfiak között – mérsékelten bár – tovább emelkedik.

Prosztatasz?rés: férfiaknál 50 éves kortól ajánlott, évente. Urológus végzi a végbélen keresztül történ? vizsgálatot, kiegészítésként esetleg ultrahangot is. Indokolt esetben lehet?ség van prosztata specifikus antigén (PSA) vizsgálatra. A PSA a prosztatában termel?d? fehérje, melynek szintje prosztatabetegségek (jóindulatú megnagyobbodás, prosztatarák) esetén emelkedik. Ezt vérmintából tudják kimutatni.

Szájüregi sz?rés: kétévente ajánlott, férfiaknak és n?knek egyaránt, egész életen át. A sz?rés az ajak és szájüreg megtekintéséb?l és tapintásos vizsgálatából áll, amelyet háziorvos, fogorvos és foglalkozás egészségügyi orvos végezhet.

Melanoma, b?rgyógyászati sz?rés: 20 éves kortól évente, de érzékenyebb, világosabb b?r?eknek, vagy azoknak, akiknek sok anyajegyük van már fiatalabb korban is és félévente javasolt. (Önvizsgálat pedig havonta.) A b?rgyógyász dermatoszkóp segítségével megtekinti az anyajegyeket.

Egészség.hu